A horvát tárgyalási menetrend halasztást szenvedhet, de a csatlakozási nem szükségképpen - így foglalt állást tegnap a bővítési biztos szóvivője, Nagy Krisztina az Európai Bizottság tájékoztatóján. A kormányközi egyeztetések újabb fordulóját ma rendezik Brüszszelben, de Szlovénia lényegében vétót emelt a régóta húzódó határvita miatt. A szóvivő azt mondta, hogy Horvátországnak a reformok végrehajtásában kell eredményeket elérnie, és ha ezeket fel tudja mutatni, akkor az egyeztetések később is hamar lezárhatók. Így nem fenyeget az a veszély, hogy a csatlakozás is elhúzódik.

Ez egyébként az uniónak sem lenne érdeke, hiszen a múlt heti csúcson megígérték az íreknek, hogy a lisszaboni szerződéssel kapcsolatos aggodalmaikat a horvát csatlakozási szerződésben rögzítik. Márpedig a dublini kormány a jövő év vége előtt kiírja az újabb népszavazást. Zágrábnak korábban azt mondta az unió, hogy ha rákapcsol, jövőre befejezheti a csatlakozási tárgyalásokat.

A francia soros elnökség terve az volt, hogy ma tíz új fejezetet megnyit Horvátországgal, ötöt pedig lezár. Az Európai Bizottság a novemberi bővítési jelentésében rögzítette: a harmincöt fejezetből eddig 21-et nyitottak meg, és négyet zártak le. Ez a szám bővült volna most. Ám minden jel arra utal, hogy mindössze egy fejezetről kezdődnek meg a tárgyalások, és hármat tudnak csak lezárni. Ez jóval kevesebb, mint képzelték, de a szlovénok megmakacsolták magukat. Fejezeteket nyitni csak az összes tagállam beleegyezésével lehet, és Ljubljana most tántoríthatatlan.

A franciák az utóbbi két hétben szinte éjt nappallá téve dolgoztak a szlovénok megpuhításán. Szövegtervezetet terjesztettek elő, amelyben kimondták volna: a fejezetekről folyó egyeztetések előrehaladásával nem kívánják előre meghatározni a határvita kimenetelét. Ez a formula Zágrábnak megfelelt, de Ljubljanának nem.

A december 8-i brüsszeli EU-külügyminiszteri találkozón a tárcavezetők derűlátón tekintettek a mai kormányközi konzultációk elé, de az elnöklő Bernard Kouchner a sajtóértekezletén megjegyezte: megdöbbentette a mindössze 25 kilométeres határszakasz körüli felforrósodott vita. Azt kérte a két országtól, hogy higgadjon le, és a jószomszédi viszony szellemében rendezze az ügyet. Az EU a kérdést eleve az érintettek belügyének tekinti, ám ha a szlovénok a határviszályra hivatkozva nem egyeznek bele bizonyos fejezetek megnyitásába, akkor átmenetileg nincs mit tenni. Az érintett fejezetek között van például az adózás, a biztonság, a regionális politika vagy az élelmiszer-biztonság témája.

A novemberi bizottsági jelentés azonban érzékeltette: Horvátországnak még sokat kell dolgoznia, ha jövőre le akarja zárni a csatlakozási tárgyalásokat. A korrupció felszámolásában, a hajógyárak versenypolitikai megfeleltetésében, az igazságszolgáltatásban, a hágai bírósággal való együttműködésben kiemelt feladatai vannak. A felsorolt területeken - mint a szóvivő is utalt rá - a fejezetek formális megnyitása nélkül is folytathatja a munkát Zágráb.

"Horvátország elfoglalja a szlovén földet és tengert" - olvasható a transzparensen