- Érzékelhető-e a magyar-szlovák kapcsolatokat beárnyékoló feszültség a tárgyalásokon is? Pozsony barátságtalan lépésnek tekintette a magyarok hat pontját, amit szerintük váratlanul húztunk elő a kalapból.
- A miniszterelnökök találkozóján bármilyen kérdés napirendre kerülhet, ezeket nem kell előzetesen egyeztetni diplomáciai csatornákon. Én hétfőn el is mondtam szlovák kollégámnak, hogy ez nem ultimátum volt, amit vagy elfogadnak, vagy nincs miről tárgyalni. Ellenkezőleg, Gyurcsány Ferenc hat pontja tárgyalási alapként került az asztalra, ezeket meg lehetett volna vitatni. Mellesleg a kisebbségi törvény elfogadását illető magyar igényt én magam fogalmaztam meg szlovák partneremnek jó két évvel ezelőtt, tehát nem hathatott az újdonság erejével. Azzal érveltem, hogy mivel az MKP nincs kormányon, s nincs elfogadott kisebbségi törvény sem, Szlovákiában hiányoznak a pártpolitikától független garanciák a kisebbségi jogok betartására. Van némi különbség abban is, ahogy a politika és a független intézmények kapcsolatát látjuk. A szlovák miniszterelnök a vizsgálat lezárulta előtt már minősítette a Malina Hedvig-ügyet, ami a mi véleményünk szerint beavatkozás az eljárás menetébe. Hasonló a helyzet a dunaszerdahelyi üggyel kapcsolatban is: máig várjuk a független vizsgálat eredményét.

- A romániai koalíciós tárgyalások kapcsán Markó Béla RMDSZ-elnök figyelmeztetett, hogy náluk is megjelenhet a réme a szlovákiaihoz hasonló magyarellenesség újraéledésének.
- A veszélyt én is látom, de az alapvető különbségeket is. Szlovákiával a jobboldali kormány alatt sem tudott Magyarország bizalmat építeni. Romániával viszont más a helyzet. Bukaresttel elkezdődött egy őszinte együttműködési folyamat, ami már a közös kormányülésekig jutott. Az egyes tárcák vezetői, szakemberei is intenzív kapcsolatban vannak egymással. Románia szövetségeseket keresett a térségben, s a kölcsönös érdekek miatt Budapestet megkerülhetetlennek tekintette. Ami Szlovákiához hasonlóan ott sem sikerült, az a kisebbségi törvény elfogadtatása. Ebből a hiányból még adódhatnak problémák, miután az RMDSZ most kiesni látszik a kormánykoalícióból. Üdvözlendő, hogy Romániában kikerültek a parlamentből a szélsőséges pártok, miközben Szlovákiában Slotáék pártja, a maga 11 százalékos parlamenti képviseletével és népszerűségével társadalmi támogatottságot élvez.

- Az idén elfogadott külkapcsolati stratégia három fő iránya akár kérdésként is felfogható: versenyképes-e Magyarország az EU-ban, sikeres-e a térségben és felelős-e a világban?
- A stratégia hosszabb távra, 2020-ig határozza meg a fő irányokat, de rövid távon is követjük az ott megfogalmazott célokat. Ami a versenyképességet illeti, azzal most valamennyi EU-tagállam, sőt az egész világ küszködik. De Magyarország számára az EU-tagság előnye talán most, a válság idején volt a legkézenfekvőbb. A forint elleni támadást egy hétvége alatt hatástalanítani lehetett az EU segítségével. Ráadásul bekerültek a közös gondolkodásba az EU-csúcson azok a magyar javaslatok - például a közös Európai Pénzügyi Felügyelet felállításának ötlete -, amelyek a magyar érdekeket szolgálták, de kiderült, hogy a közösség egésze számára is kedvezőek. Átverekedtük az EU-n azt a javaslatot is, hogy a kohéziós alapokban lévő támogatásokat rugalmasabban lehessen felhasználni, s hogy ezeket a pénzöszszegeket kifejezetten a versenyképesség javítására lehessen fordítani. A háromszázalékos hiány átlépésének lehetősége is magyar javaslat volt. Miközben tehát a válság miatt a versenyképességi célokat nem érjük el, aközben Magyarország képes volt stabilizálni magát és sikerrel szállt szembe a pénzügyi krízissel. Fontos persze tovább lépnünk, s mielőbb az eurózóna tagjává válnunk. Ennek fontosságát már a britek is érzik. Izland is a válság hatására kacsingat az EU felé, Írországban pedig egyre erősödik azok hangja, akik sürgetik a lisszaboni szerződésről szóló népszavazás megismétlését.

Térségbeli sikereinket az jellemzi legjobban, hogy rendkívül aktívak voltunk a Nyugat-Balkánon. A szerbiai választások előtt minden eszközzel azon voltunk, hogy az ottani lakosság érezze, érdemes EU-konform kormányt választania. De Szerbia, s a többi délkelet-európai és keleti szomszédunk vonatkozásában is támogatjuk a vízummentességet: a legközelebb ehhez Belgrád és Szkopje került, talán már az új esztendőben megkaphatják a szabad utazás jogát. Magyarország igen erősen elkötelezett Horvátország EU-csatlakozása mellett. Nem kizárt, hogy erre éppen a 2011 első fél évében esedékes magyar elnökség idején kerülhet sor. Helyes döntésnek bizonyult Koszovó függetlenségének elismerése és az időpont megválasztása is.
A magyar diplomácia segítette a Balkánon megtelepedett, vagy ott vállalkozni készülő honi cégeket. Ez fő feladatává vált nemcsak a gazdasági diplomatáknak, hanem a misszióvezetőknek is: köztudott, hogy elsősorban a nagyköveteknek nyílik meg minden ajtó. A magyar diplomácia ebben az értelemben egyre inkább "szolgáltatóvá" válik, a magyar gazdaság, a tudomány, a kultúra érdekeit védi, képviseli külföldön.

- Szakértői vita tárgya, hogy Magyarországnak legyen-e stratégiai partnere, szükséges-e megnevezni ilyen országot?
- Egy Magyarország méretű ország nem láncolhatja magát egyetlen államhoz, inkább több stratégiai fontosságú országcsoport, vagy régió jelenik meg diplomáciánkban. Még az EU-n belüli partneri viszony is aktuális témák szerint alakul. Más országokkal kerülünk egy csoportba, ha a nyugat-balkáni kérdésekről van szó, s megint másokkal, ha a mezőgazdasági kérdéseket veszik terítékre. Németország persze sokféle szempont szerint, de gazdasági megfontolásokból is mindenképpen kiemelt fontosságú partnerünk. Minden nyolcadik-tizedik magyarországi munkavállaló német érdekeltségű cégnél dolgozik. De ugyanígy fontos reláció a három visegrádi állam, Észak-Olaszország és Ausztria, no meg a Kelet-Európával egyre szorosabb kapcsolatokat építő Franciaország. A közös értékek mellett nemzeti érdekeink alapján is szövődnek együttműködések, a gazdasági érdekek pedig igen sokrétűek. Az Európán kívüli régiókban az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea, Kína, de India is egyre fontosabbá válik számunkra.

Göncz Kinga