A NATO hadihajói októberben érkeztek Szomália partjaihoz. Múlt héten pedig az Európai Unió kezdett kalózellenes akcióba brit, francia, görög és spanyol hadihajók, repülőgépek részvételével. A tegnapi támadásra reagálva már Kína is közölte: azt fontolgatja, hogy hadihajókat küld a térségbe.

Ám a kalózokat ez sem riasztotta el. A Kelet-afrikai Hajózási Segítő Társaság munkatársa, Andrew Mwangura szerint az idén 124 támadás történt a térségben, ebből hatvan volt sikeres. Jelenleg 19 hajót és közel négyszáz embert tartanak fogva. A kalózok több millió dollár váltságdíjat kaptak, amelyek átadásáról erre szakosodott közvetítőcégek segítségével tárgyaltak a tulajdonosok. A kalózok tevékenységének intenzívebbé válása miatt emelkedett a hajók biztosítási díja, sok vállalat pedig úgy dönt, hogy inkább megkerüli Afrikát. Ez utóbbi a szállított termékek árát is feltornázhatja, és nem is biztosít tökéletes védelmet. Támadtak már meg olyan hajót is, amely a kerülő utat választotta.

A támadásokkal egy időben az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) újabb - június óta a negyedik - határozatot fogadott el a kalózok elleni harc hatékonyabbá tétele érdekében. Elemzők szerint az eddigi erőfeszítések azért vallottak kudarcot, mert a nemzetközi erőknek nem volt felhatalmazásuk arra, hogy a szárazföldön is felvegyék a harcot a kalózokkal. A tegnap egyhangúlag elfogadott határozat azonban a szárazföldi és légi műveletekre is felhatalmazza a nemzetközi erőket. Minden ilyen lépéshez szükség lesz a szomáliai kormány engedélyére. Ezt valószínűleg meg fogják adni, mert a kormány a fővároson és a parlament székhelyén, Baiodán kívül nem gyakorol hatalmat az ország felett. Szomália nagy részét hadurak és iszlamista felkelők uralják.

Szergej Lavrov orosz és Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter hangsúlyozta: a problémák gyökerével is foglalkozni kell. Az anarchiába sülylyedt országban a munka és jövő nélküli fiatalok tódulnak a partokon virágzó "kalózvárosokba", amelyek jólétet kínálnak. Rice szerint eljött az idő, hogy az ENSZ békefenntartókat küldjön az országba.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szerint a világszervezet békefenntartóinak bevonulása előtt a nemzetközi erőknek kellene békét teremtenie az országban. Hozzátette: ötven államot és három nemzetközi szervezetet kérdezett meg, ám egyik sem vállalta egy ilyen nemzetközi erő vezetését. Arra is figyelmeztetett, hogy ha a kormányt támogató etióp hadsereg valóban kivonul az idén az országból, ez káoszhoz vezethet.

Szomáliába küldött élelmiszersegélyeket kísérő hadihajó a kenyai Mombasa kikötőjében