A moszkvai jogvédők szerint a szigorítás szoros összefüggésben áll a jövőre súlyos szociális feszültségeket ígérő gazdasági krízissel, és lehetővé teszi, hogy az ellenzék tagjait könnyebben felelősségre vonják. A módosítás értelmében már nemcsak az államtitkok átadása számítana hazaárulásnak, hanem minden olyan információ külföldi csoportoknak, nemzetközi szervezeteknek való átadása, amelyek veszélyeztethetik az ország biztonságát. De ennek minősülhet a nemzetközi szervezeteknek nyújtott konzultáció is.

- A gumiszabály akárhogy használható, még a külföldi újságírókkal való érintkezés is hazaárulás lehet - mondta Ljudmilla Alekszejeva. A Moszkvai Helsinki Csoport (MHG) vezetője szerint ezzel gyakorlatilag visszatér "nép ellensége" fogalom, miután az ország külbiztonságát veszélyeztető cselekedeteket a módosítás egybemosná a kormány elleni fellépéssel is. Ráadásul az érvényben lévő "ellenséges tevékenység" helyett csak "tevékenység" szerepelne az új törvényben, amely az Emberi Jogokért szervezetet vezető Lev Ponomarjov szerint bárkit hazaárulóvá tehet. - Eddig nehéz volt börtönbe juttatni valakit hazaárulás címén, ezután könnyű lesz - mondta, utalva arra, hogy jelenleg is ülnek olyanok hazaárulásért, akik nyilvános információt továbbítottak külföldre.

Igor Szutyjagin történész 2004-ben tizenöt évet kapott az orosz katonai potenciálról szóló elemzéseiért, noha a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szakértői is elismerték, hogy a negyvenhárom éves férfi nem titkos forrásokból dolgozott. A hatvankét éves Valentyin Danyilov fizikus pedig tizenhárom évet kapott, amiért kínaiaknak továbbított szintén nem katonai minősítésű információt. Az elítéltek érdekében eredménytelenül lépett fel több tudós, köztük a Nobel-díjas Vitalij Ginzburg fizikus is.

A jogvédők szerint nemcsak a tervezett módosítások, hanem a héten elfogadott változtatások is a Btk. keményedését mutatják. Ezentúl nem vonható be esküdtszék a terrorizmussal vagy tömeges rendbontásban való részvétellel vádolt személyek ügyeibe. - A bíróságoktól kevésbé várható, hogy szembemennek a szilovikok (a Kreml FSZB-hez közeli csoportja) akaratával, míg az esküdtszék ezt olykor megtette - mondta Ponomarjov. Szerinte a külföldi pályázati pénzekből is működő jogvédők, nem kormányzati szervek (amelyeket Vlagyimir Putyin még államfőként azzal vádolt, hogy külföldi érdekeket követve avatkoznak az ország belügyeibe) bármikor ellenséges csoportnak minősülhetnek.