A szíriai vezetés ahhoz is ragaszkodik, hogy az új amerikai adminisztráció aktívan vegyen részt a béketárgyalásokban. A George W. Bush vezette kormányzat tudomásul vette Izrael döntését, hogy tárgyalásokat kezd Szíriával, de nem vett részt bennük.

A szíriai dokumentum hat földrajzi helyre vonatkozóan vázolja fel a terület tervezett határait. Damaszkusz abban bízik, hogy ha Izrael elfogadja a hat helyszínre vonatkozó javaslatot, így jövőre tető alá lehetne hozni a békemegállapodást. A szíriai fél tudja, hogy a közeledő izraeli választások miatt egyhamar nem fognak választ kapni felvetésükre. Részleteket egyelőre nem tudni a Szíria által felvázolt térképről. Izraeli sajtóértesülések szerint Damaszkusz szeretne magának szabad hozzáférést biztosítani a Kineret-tóhoz (Galileai-tó), amely a terület egyik legfontosabb stratégiai kérdése a víztartalék miatt. A Jerusalem Post szerint Szíria határa a Galileai-tó északkeleti csücskénél lenne. (2000-ben Háfez Asszad azért nem írta alá a békemegállapodást, mert Szíria nem volt határos a tóval).

Az izraeli-palesztin tárgyalások reménytelensége miatt is merült fel újra a 2000-ben meghiúsult szíriai-izraeli kiegyezés gondolata, melynek egyik központi kérdése a zsidó állam által 1967-ben elfoglalt Golán-fennsík sorsa. Izrael visszaadná a területet, ha Szíria vállalná, hogy nem támogatja többé a Hamasz radikális palesztin mozgalmat (melynek politikai vezetője Damaszkuszban él), illetve a libanoni Hezbollah szervezetet. Ezenkívül Izrael azt is elvárja Szíriától, hogy szakítson Irán-barát politikájával. Négy forduló után azonban a török közvetítéssel zajló megbeszélések három hónapja félbeszakadtak, miután Ehud Olmert izraeli miniszterelnök egy korrupciós botrány miatt lemondásra kényszerült.