"Európa megváltoztatott engem"
"Európa megváltoztatott engem" - ez a kissé patetikus mondat jól érzékelteti az egyébként nagyon is a földön járó Nicolas Sarkozy hat hónapos EU-elnökségének lényegét. A francia államfő Strasbourgban, az Európai Parlament képviselői előtt mondta el "búcsúbeszédét", amelyben tőle szokatlanul szerényen foglalta öszsze az eredményeket.
Sarkozy szerint az elmúlt időszak ismét bebizonyította, hogy a világnak nagy szüksége van egy erős és egységes Európára, amely a szükséges kompromisszumokkal is képes választ adni az új kihívásokra. A franciáknak nagyon nehéz periódusban kellett vezetniük Európát, elég csak utalni az ír népszavazás negatív eredményére, az orosz-grúz háborúra és a nemzetközi gazdasági és pénzügyi válságra. Az elnök kiemelte, hogy mindhárom ügyben sikerült közös fellépéssel megoldást találni: az írek olyan garanciákat kaptak, melyek lehetőséget teremtenek a jövő évi megismételt referendum sikeréhez, az oroszok nem vonultak be Tbiliszibe és nagyrészt kivonultak az elfoglalt grúz területekről, az EU-országok pedig külön-külön és együtt is gyorsan felismerték a krízis veszélyeit és megtették a nélkülözhetetlen intézkedéseket.
Sarkozy külön megemlékezett arról a hétvégéről, amikor össze kellett kalapozni a pénzt a magyar gazdaság megmentésére. Magyarország neve még kétszer hangzott el a klímacsomag kapcsán: az elnök elismeréssel szólt a volt szocialista országokról, amelyek a megegyezés érdekében elfogadtak egy számukra előnytelen számítási módot, cserébe a többiek belementek egy olyan megoldásba, amelyben a szociális szempontokat is figyelembe veszik. Sarkozy méltatta a Mediterrán Unió létrehozását is, ez az új szervezet szerinte lehetőséget nyújt az arab-izraeli párbeszéd elmélyítésére és az EU közel-keleti békeaktivitásának fokozására. Az elnök röviden kitért a közös védelmi politikára is, hangsúlyozva, ezt önállóan, de a NATO-val egyeztetve kell átalakítani. Sarkozy beszédében egy szó sem hangzott el a mezőgazdaságról, ez is mutatja, hogy ebben a témában sem sikerült előre lépni.
Nem szabad megfeledkezni a francia elnökség kudarcairól sem, elsősorban Párizs és Berlin viszonyának megromlásáról. Angela Merkel rossz szemmel nézte Sarkozy európai "uralkodói" ambícióit és a gazdasági válságot is más eszközökkel véli megoldhatónak. A német kancellárnak nem tetszik Sarkozy és Gordon Brown öszszeborulása és taszítja a francia államfő stílusa. Sarkozy sikereinek egyik titka éppen az, hogy maga mellé tudta állítani a korábban Németországot támogató kisebb EU-tagállamokat.
A most befejeződő fél év nagy vesztese az Európai Bizottság. Sarkozy ugyan minden alkalommal megemlíti José Manuel Barroso elnök döntő szerepét a válságok megoldásában, de ez csak porhintés: a francia elnökség megmutatta, hogyan működik majd az unió a lisszaboni szerződés elfogadása után: erős, komoly legitimitással és hatalommal rendelkező elnök vezetésével. Sarkozy tegnap azt is elmondta: "ha a dolgok rendben mennek", akkor Horvátország 2010-ben vagy 2011-ben csatlakozhat a huszonhetekhez.
Öt robbanószerkezetet szereltek szét tűzszerészek tegnap a párizsi Printemps-Haussmann nagyáruházban. Sajtóértesülések szerint az Afgán Forradalmi Front nevű szervezet néhány órával korábban jelezte, bombákat helyezett el az áruház egyik harmadik emeleti mosdójában. A rendőrség az áruházat kiürítette. A France Info szerint öt olyan dinamitrúdról van szó, amelyek nem voltak ellátva gyújtószerkezettel. A francia hatóságok előtt ismeretlen Afgán Forradalmi Front azt követelte, hogy Franciaország vonja ki csapatait Afganisztánból 2009 februárjáig. A közép-ázsiai országban 2800 francia katona állomásozik. (MTI)
