"Tűzoltókká váltunk!"
Fél órával tovább tárgyalt egymással tegnap Göncz Kinga magyar és Ján Kubis szlovák külügyminiszter, ám sok konkrétumról ezután sem tudtak beszámolni. A két ország közjogi máltóságai találkozásának sorát követő találkozó egyedüli kézzelfogható eredménye: aláírták azt a megállapodást, melynek értelmében a két külügyminisztérium létrehoz egy Jószomszédság és megértés névre hallgató díjat, melyet olyan személyeknek vagy szervezeteknek ítélnek oda, akik, vagy amik a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésében jeleskedtek. A díj - mely egyébként része annak a 14 pontos programnak, amelyben tavaly nyáron Robert Fico szlovák és Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő egyeztek meg - 2000-2000 euró jutalommal jár, a díjazottról a két külügyminiszter dönt, s az oklevelet mindig az alapszerződés aláírásának március 19-i évfordulóján adják majd át.
- Már az a tény is pozitív, hogy beszélünk egymással - jegyezte meg Ján Kubis a sajtótájékoztatón, utalva arra, hogy hosszabb idő elteltével az elmúlt időszakban megélénkültek a szlovák-magyar kétoldalú találkozók. A tervek szerint a két parlament elnöke tavasszal és a két kormányfő még a jövő év első fél évében ismét találkoznak. Ezen túlmenően a két külügyér - elmondásuk szerint - alapvetően arról tárgyalt, hogyan lehetne beépíteni a kétoldalú kapcsolatba olyan mechanizmusokat, melyek hatékonyan tudnák megoldani a vitás kérdéseket, hogy azokkal ne a legfelsőbb vezetésnek kelljen foglalkoznia, és azok automatikusan ne politizálódjanak át. Erre az országok külső megítélése, és a gazdasági válság miatt is szükség van. - Tűzoltókká váltunk. És már akkor is rohanunk oltani, ha még csak a füstöt látjuk - panaszkodott Kubis.
Göncz Kinga elmondta: szlovák kollégájával áttekintették azokat a struktúrákat, melyek most a rendelkezésükre állnak, hogy a problémás ügyeket megoldják. Ezzel kapcsolatban felmerült, hogy az alapszerződés nyomán megszületett 11+1 vegyes bizottság között akadnak olyanok, melyek évek óta nem találkoztak, és ezeket "aktiválni" kéne. Megegyeztek egy korai előrejelző rendszer kiépítésében is, melynek összetételéről, működéséről a két külügy-, és két miniszterelnöki hivatal tárgyal tovább. Ennek az lenne a feladata, hogy még az előtt megoldja a felmerülő gondokat, hogy - Kubis szavaival élve - "szóváltásra kerülne sor".
Göncz Kinga a vegyes bizottságokkal kapcsolatban pozitív példaként említette, hogy a két országnak sikerült időben megegyeznie két Ipoly-híddal kapcsolatban a 15 százalékos önrészről és az előfinanszírozásról, így be tudták adni a pályázatot az EU-hoz, ami 85 százalékban finanszírozná a projektet.
Segít-e az Országgyűlés nyilatkozata?
A magyar Országgyűlés reméli, hogy a szlovák Nemzeti Tanács módot talál 2008. novemberi döntésének felülvizsgálatára, és visszatér a magyar-szlovák alapszerződésben meghatározott keretekhez. Ezt tartalmazza az a négy párt (Fidesz, MSZP, KDNP, MDF) által jegyzett politikai nyilatkozat, amelyet tegnap 343 szavazattal egy ellenében, 27 tartózkodással fogadott el a parlament. (A szlovák határozat kétségbe vonta a felvidéki magyar képviselők jogát arra, hogy részt vegyenek a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának ülésein). Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke sérelmezte, hogy a másik oldalon kétségbe vonják a szlovákiai magyarok anyanemzettel való kapcsolattartását. "Slota úr koalícióba való befogadásával kormányzati rangra emelkedett Szlovákiában a sovinizmus ártó szelleme." Segít vagy inkább árt a nyilatkozat? - vetette fel Eörsi Mátyás (SZDSZ). Arra figyelmeztetett: fontos az időzítés, hiszen Göncz Kinga most tárgyalt szlovák kollégájával, és ha néhány óra múlva a magyar parlament "jó hangosan megszólal", a szlovák köztársasági elnök esetleg nem írja alá a tankönyvtörvényt. (Cs. I.)
