Az íratlan egyezményt Egyiptom hozta össze a két fél között, s izraeli védelmi szakemberek abban reménykedtek, hogy az ideiglenes tűzszünet kitart még egy ideig. A Hamasz a tűzszünet Ciszjordániára való kiterjesztésétől tette függővé, hogy meghosszabbítja-e a hat hónapos nyugalmat. Ciszjordániában azonban a Mahmud Abbasz palesztin elnök vezette Fatah mozgalom az úr, mely megerősített biztonsági erőivel próbálja (Izraellel párhuzamosan) gyengíteni az iszlamista szervezetet. A Hamasz feltehetően újabb, kemény feltételekhez köti majd az újabb tűzszüneti megállapodást, ha egyáltalán hajlandó lesz ilyenre.

Eközben részletek derültek ki az elmúlt évben a palesztin hatóság és Izrael között folyt tárgyalásokról. A palesztinok elutasították Izraelnek azt az ajánlatát, mely szerint a zsidó állam kivonulna a megszállt Ciszjordánia 93 százalékáról, a fennmaradó hét százalékot viszont bekebelezné. Erről Ahmed Korei palesztin főtárgyaló adott tájékoztatást a hét végén. Elmondta, Izrael felajánlotta ötezer olyan palesztin menekült befogadását, akik a zsidó állam 1948-as megalapításakor kényszerültek otthonuk elhagyására. A palesztinok ezt kevésnek minősítették. Korei szerint a palesztinok mindazonáltal nem számolnak azzal, hogy Izrael befogadná az 1948-as palesztin menekültek és leszármazottaik teljes, mára több millió fősre duzzadt táborát. A palesztin főtárgyaló elmondta azt is, Izrael a bekebelezett Kelet-Jeruzsálem mellett négy ciszjordániai zsidó telepegyüttest - Maale Adumím, Gus Eción, Ariel és Givat Zeév teleptömböket - akarja megtartani, ezekben él a mintegy 300 ezer zsidó telepes többsége. A zsidó állam eredetileg Ciszjordánia területének 7,3 százalékára tartott igényt, de területi követeléseit később 6,8 százalékra szállította le.

Izrael azt is felvetette, hogy a bekebelezendő ciszjordániai területekért saját területe egy részével kárpótolná a palesztinokat - tette hozzá Korei, aki szerint azonban a felajánlott csere "sem mennyiségi, sem minőségi" szempontból nem elégítené ki a palesztinokat.