- Hadd maradjon! Az alkotmány elfogadása igazából épp azt tette lehetővé, hogy mindenki elmondhassa a véleményét. Ezt is tiszteletben kell tartani - szakította meg beszédét Medvegyev, a bekiabálásra reagálva, amit a hallgatóság tapssal fogadott. Az elnök mosolygós-gunyoros szavai ellenére a fiatalembert a biztonságiak eltávolították a teremből.

Bármennyire is a demokrácia megerősítését szolgálta az 1993-as alkotmány, valójában "bűnben fogant": az akkori elnökre, Borisz Jelcinre szabták, nem sokkal azután, hogy a demokrácia védelmében fegyverrel kergette szét a vele szembeszegülő, kommunista többségű parlamentet, amit a kommunisták visszatérésétől nem teljesen alaptalanul tartó külvilág és a mára már rendszeren kívülivé tett demokratikus ellenzék is elfogadott. Igaz, Jelcin ezután választásokat írt ki, és az alkotmányt népszavazáson fogadtatta el. Ezután másfél évtizedig az alkotmány gyakorlatilag változatlan maradt. Éveken át elutasította a változtatásokat a májusban leköszönt Vlagyimir Putyin is. Igaz, az akkori államfő, aki jelenleg miniszterelnök - sokkal fontosabb módosításokat valósított meg a választói törvényben: 2004-ben eltörölte a kormányzóválasztást, saját hatáskörbe vonva a 89, majd az öszszevonások után jövő januártól 84 szubjektum - Moszkva, Szentpétervár, valamint a megyék, autonóm területek és köztársaságok - vezetőinek kijelölését, a helyi parlamentek formális jóváhagyásával. Megváltoztatta a felsőház összetételének rendjét is. Háromról hét százalékra emelkedett a parlamentbe jutás küszöbe, szigorodtak a pártalapítás feltételei, eltörölték a pártok választási szövetségkötésének lehetőségét. Most pedig kormányfőként Putyin aktívan támogatja Medvegyev módosításait is, ami akár az ő visszatérésének előkészítését is jelentheti az elnöki székbe a lehetséges nyolc helyett akár tizenkét évre, anélkül, hogy a módosítások az ő nevéhez lennének köthetők.

Ráadásul pénteki beszédében Medvegyev minden eddiginél nyíltabban beszélt az alkotmány további "kiigazításairól". - Az alkotmány nem égből kapott kánon, hanem társadalmi párbeszéd eredménye, amely változhat - jelentette ki, utalva többek között az önkormányzatok feletti kontroll növelésére. (Jelenleg a polgármestereket - Moszkva és Szentpétervár kivételével - közvetlenül választják. A közelmúltban parlament kétharmadát birtokló Egységes Oroszország, valamint a Kremlhez lojális Méltányos Oroszország és az Orosz Liberális Demokrata Párt egy-egy képviselője törvényjavaslatot nyújtott be, amely eltiltaná a párton kívüli függetlenek indulását a posztért.)

Az alkotmányról, a demokrácia és az emberi jogok védelmében játszott szerepéről és a lehetséges módosításokról szóló beszéde végén Medvegyev kijelentette: - Nem állítom, hogy minden, amit elmondtam, vitathatatlan.

Elvesztette állását az a fiatalember, aki közbekiabálással zavarta meg Dmitirj Medvegyev beszédét, amelyet az elnök az orosz alkotmány elfogadásának 15. évfordulója alkalmából mondott el a Kremlben ötezer ember előtt. Roman Dobrohotovtól másnap megvált a Govorit Moszkva rádióadó, ahol az ellenzéki aktivista külsősként dolgozott. - Miért hallgatják, minden jogot alkotmányos jogot megsértett, cenzúra van az országban, nincsenek szabad választások, ő pedig az alkotmányról beszél? - Dobrohotov szavaira először csak három biztonsági ember reagált, aki a kijárat felé taszította a rendbontót. Medvegyev végül mégsem hagyta szó nélkül az incidenst. Az incidensről az Echo Moszkvi orosz rádióadó és az 5. Kanal szentpétervári televízión kívül visszafogottan számolt be a sajtó, többnyire csak az elnök reagálását közvetítve. Dobrohotov saját blogjában másnap megírta, hogy a rendőrség rövid helyszíni kihallgatás után egy belvárosi őrsre szállította, ahol teával és süteménnyel kínálták, blogjáról és az ellenzéki Mi ifjúsági mozgalomról kérdezték, majd szabadon engedték.