EU-káosz a próbafülkében
Pedig mind európai üzlet, olyanok, amelyek az EU csaknem minden tagországában forgalmazzák termékeit. Akkor vajon miért nem lehet végre rendet teremteni a ruhaméretek terén, hogy a fogyasztó jobban el tudjon igazodni? - mérgelődik a karácsonyi vásárlásban amúgy is megfáradt vevő, miközben a szűk próbafülkében három különböző mérettel zsonglőrködik. Ha a banánt és az uborkát tudja harmonizálni Brüsszel, akkor a ruhákkal is megtehetné - teszi hozzá epésen. Még jó, hogy néhány üzletben úgy oldják meg a problémát, hogy minden lehetséges ruhaméretet beleírnak a címkébe...
De nem csak a vásárló boszszankodik ez efféle sokszínűségen: az európai ügyekben örök kívülálló briteknél például komoly bevételkiesést okoz, hogy a csomagküldő áruházak ruhaküldeményeit főként a méretproblémák miatt küldik vissza. Ha lenne európai szabvány, jelentősen csökkentené ezt a gondot - derült ki a Size UK nevű közvélemény-kutató cég felmérésből. Itt azonban nemzeti tabuk döntögetéséről is szó van: női szemmel érthetetlen például az olasz üzletek gyakorlata, ahol a 38-as nőből egy csapásra 44-es lesz, a 42-esből pedig 50-es - valóságos horror! Mégis ragaszkodnak hozzá.
Vihart kavart néhány éve, amikor a Daily Expressben megjelent egy félig-meddig álhír arról, hogy a britek beadják a derekukat, és átveszik a kontinentális szabályozást (persze senki sem tudta, hogy abból melyiket? A németet, a franciát, netán az olaszt?) A közvélemény menten felzúdult azon, hogy angolok így "felismerhetetlenné duzzadnának". A régi átlag 34-28-37 (mell-derék- csípő méret) helyett az átlagos brit nő több, mint dupla ekkorára hízott volna (88-72-96), csupán amiatt, hogy a korábban hüvelykben megadott méretek helyett centiméterekben mérték a mell-, derék- és csípőbőséget. És hát mégiscsak jobban hangzik 10 vagy 12-es méretűnek lenni, mint 38-asnak vagy 40-esnek (legalábbis a brit nők szemében).
A Daily Express híre csak félig-meddig volt kacsa - amenynyiben Brüsszelt ostorozta a harmonizálás miatt. A ruha és cipőméretek ugyanis még mindig nemzeti jogkörbe tartoznak, a(z önkéntes) harmonizálásért az úgynevezett Európai Szabványügyi Bizottság felel. Ők már ki is dolgozták az új rendszert (EN13402 kód alatt), de a bevezetés egyelőre várat magára. Mint a kompromisszumos döntéseknél gyakori, az új módi egyik korábbi méretezést sem venné át, hanem újat kreálna. A tervek szerint kis piktogramot varrnának a ruhákba, amelyen a mell-, derék- és csípőbőséget (nadrágoknál a belső nadrághosszt) jeleznék centiméterben.
Ez persze további problémákat vet fel: az eddigi átlagnők méreteit még az ötvenes években jegyezték fel, ezeken alapultak a német (36-46) vagy a brit (8-16) standardok. De milyen egy mai átlagnő? Spanyolországban tavaly országos felmérés indult, hogy kiderítsék, milyen is a mai spanyol nő - például több mint tíz centivel magasabb, mint a múlt század derekán.
Az új szabvány - ha bevezetik - véget vethet egyes ruhaüzletek trükkös gyakorlatának is: a "hiúsági méretezésnek". Ilyenkor szándékosan a valódinál kisebb méretet tüntetnek fel a ruhákon, a vevők pedig boldogok, hogy mégis csak sikerült leadniuk néhány dekát, hiszen a 42-es méret helyett már a 40-es is beleférnek. Hálából többször felkeresik az adott üzletet, szóval mindenki jól jár.
Közös pénzért göcsörtös répát
Legfeljebb közepes bizonyítványt kapna az európai egységesítés. Tegyük fel, hogy elmegyünk ruhát vásárolni, és kénytelenek vagyunk megbirkózni a német-olasz-francia méretek kavalkádjával (osztályzat: elégtelen). Ha Nyugat-Európában próbáljuk a ruhatárunkat bővíteni, legalább a pénzváltással nem kell bajlódnunk, és szinte mindenütt euróval fizethetünk (érdemjegy: jeles).
Miközben hazafelé autózunk, nem árt észben tartani, hogy melyik országban döngetünk az autópályán: a megengedett sebességnél sincs európai egység (elégtelen). Arra külön érdemes odafigyelni, hol menynyit ihatunk vezetés előtt, mert persze a megengedett véralkoholszint is EU-tagállamonként eltérő: 0 ezrelék, vagy 0,2, vagy éppen 0,5, avagy 0,8 (elégtelen).
Ha útközben betérünk egy közértbe, biztosak lehetünk abban, hogy az élelmiszercímkéken uniószerte ugyanazt tüntetik fel, és közös szabályok vonatkoznak az adalékanyagok felhasználására is (jeles). Sőt, az egész EU-ban ugyanazok a minőségi követelmények érvényesek a zöldségekre és a gyümölcsökre - ám erre csak közepes jár, hiszen az Európai Bizottság is rájött, hogy akadnak teljesen abszurd szabályok, amelyeket így hamarosan megszüntetnek. Lehet tehát örvendezni, hogy újra árulnak majd görbe uborkát és göcsörtös sárgarépát (az alma vagy a paradicsom szépségére azonban tovább ügyelnek), de felmerül a kérdés: eddig senkit sem zavartak a nevetséges szabványok?
Közös jelképei is vannak az EU-nak, gondoljunk csak a tizenkét csillagos zászlóra vagy az Örömódára (jeles). Kár, hogy a tagországoknak viszont nincs közös álláspontjuk, és éppen ezeket a jelképeket dobták ki az unió új alapszerződéséből (elégtelen + osztályfőnöki intő).
Hát valahogy így. A bukást mindenesetre sikerült elkerülni.
Pócs Balázs
