Külföldi magyar ingatlanok kalapács alatt

Megválik több külföldi ingatlanától a magyar állam; az ingatlanpolitika felülvizsgálatát takarékossági és szakmai szempontok indokolják. A Külügyminisztérium kezelésében lévő, jórészt üres, diplomáciai célokra alkalmatlan vagy feleslegessé vált épületeket, lakásokat átlátható feltételek között, a legtöbbet kínáló vevőknek eladják.

Az azonnali értékesítésre kínált ingatlanok közül a legnagyobb értéket a volt bonni nagykövetség, valamint az egykori varsói és berlini kereskedelmi kirendeltség képviseli. A kisebbek között helsinki és oslói lakások találhatók; ezekben korábban hivatali helyiségek működtek, vagy pedig alkalmazottak laktak bennük.

Mint Faller Jenő, a KüM gazdálkodási, költségvetési és igazgatási ügyekben illetékes szakállamtitkára lapunknak elmondta, az eladásokat takarékossági, szakmai és ésszerűségi szempontok egyaránt indokolják. Az állam jelenleg 85 ingatlant tulajdonol külföldön; ezek éppúgy a tárca kezelésében vannak, mint a más országokban bérelt több mint 700 különféle ingatlan. Ezeket gyakran már évtizedek óta használják a különféle magyar külképviseletek és egyéb intézmények.

Közben viszont átalakult a szövetségesi rendszer, megváltoztak a diplomácia feladatai, módosultak a biztonsági szempontok (így például külképviseleteinken egyre több helyi szakembert lehet alkalmazni adminisztratív és technikai posztokon). Ezen túlmenően sok helyen nincs már szükség presztízsjellegű létesítményekre, nagy reprezentációs termekre, önálló épületekre, díszkertekre. Főleg az EU-tagságunk nyomán felértékelődött a multilaterális diplomácia szerepe is, miközben a kétoldalú kapcsolattartás rendszere szintén átalakult.

Az ingatlanpolitika nem választható el a KüM általános gazdálkodásától - hívta fel a figyelmet az államtitkár. A mostani költségvetési szigorítások például mindenképpen a felülvizsgálat mellett szólnak. A tárca büdzséje jövőre gyakorlatilag nem növekszik - az ország 2009-ben is hozzávetőleg ötvenmilliárdból - vagyis az állami büdzsé 0,5 százalékából - oldja meg külpolitikáját és az állampolgárok külföldi érdekképviseletét. Ez máris nagyon komoly takarékossági intézkedéseket tett szükségessé a KüM-nél. A 2011-es magyar EU-elnökség egyébként már jövőre komoly anyagi terhekkel jár majd; a várható költségekre a kormány a 2009-es költségvetési tartalékból külön keretet biztosított. E projekt finanszírozásához tartozik, hogy Brüsszelbe jövőre csaknem 90 új magyar szakembert kell kiküldeni; ez egy újabb épület bérlését követeli meg az magyar EU-elnökségi időszakra, ami biztonságtechnikai kiadásokkal is jár majd. (A biztonság erősítésének főleg válságrégiókban van különleges szerepe - nemrégiben például a pakisztáni magyar külképviseletet páncélozott járművel látták el.)

A megindult felülvizsgálati folyamat keretében előbb eldöntötték, hogy az ingatlanfeleslegtől mielőbb meg kell szabadulni. Majd meghatározták, mely külföldi ingatlanait tartja meg az állam és melyektől kíván megválni. A pletykákkal ellentétben fel sem merült, hogy Magyarország eladná történelmi-nemzeti és kimagasló építészeti értéket képviselő híres külhoni ingatlanait, mint például a bécsi magyar nagykövetséget, vagy a római Magyar Akadémiának otthont adó Falconieri-palotát. Ellenkezőleg: ezek állagmegóvására, a szükséges felújításokra - a felmerülő jelentős költségek ellenére - a jövőben még az eddiginél is nagyobb figyelmet kíván az állam fordítani. E törekvést jelzi, hogy egy csereügylet keretében nemrégiben visszakerült eredeti helyére - a bécsi magyar külképviselet egyik reprezentációs termébe Wenczel Pohl két hatalmas pszeudokárpitja, amelyeken a XVIII. századi osztrák festő a mohácsi csatának és Vajk megkeresztelésének állít emléket. De az állam hosszú távon is magyar tulajdonban akarja tartani az új építésű, funkcionálisan is kiváló külföldi ingatlanait, köztük a berlini nagykövetség épületét, vagy az ungvári és beregszászi főkonzulátust - csakúgy, mint a befejezés előtt álló pozsonyi nagykövetségi épületet.

Az eladó ingatlanok listájára üresen álló épületek, kisméretű lakások kerülnek, amelyek fenntartása komoly összegeket emészt fel minden évben. Általában nem különösebben piacképes ingatlanokról van szó.

Egyre gyakrabban bizonyul racionális, takarékos megoldásnak ingatlanvásárlás helyett épületek bérlése külföldön, hiszen a helyi irodaházakba való beköltözéssel különféle szolgáltatások is együtt járnak. Ezért is gondolkodik a tárca azon, hogy bizonyos nagyméretű, elhanyagoltabb állapotban levő külképviseletet kisebbre cserélnének, vagy ezekből irodaházakba költöznének át. Los Angelesben, Chicagóban ez a gyakorlat bevált.

Mint a szakállamtitkár elmondta, az eladásra szánt ingatlanok listáját a KüM a Vagyonkezelő Zrt.-vel együttműködve, a Vagyontanács engedélyével állapította meg és bővíti majd. A magyar tulajdonú külföldi épületeket transzparens feltételek között, versenyeztetéssel: pályázati úton, árveréseken értékesíti, a legjobb fizetési feltételeket vállaló vevőknek értékesíti. Az átláthatóságot szolgálja, hogy az ügyletek minden vonatkozó dokumentumát közzéteszik majd a tárca hivatalos honlapján.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.