Keddtől kezdte meg 1400 külföldi rendőr, pénzügyőr, jogász, köztük 30 magyar szakértő munkáját, akik mellett jelenleg 500 helyi alkalmazott is dolgozik. Az EULEX mandátuma két évre szól, a tervek szerint fokozatosan jövő márciusra eléri majd a 3000 fős összlétszámot, akik közül 1900-an (köztük magyarok 50-en) lesznek biztonsági és igazságügyi szakértők az uniós tagállamokból, a többiek helyiek. A misszió tanácsadó, támogató és ellenőrző feladatával a már létező intézmények munkáját kívánja segíti, s értelemszerűen nem veszi át a Koszovóban állomásozó 16 ezer fős, NATO vezette KFOR katonai erő biztonsági szerepét.

Az EULEX missziója az eredeti tervekhez képest féléves késéssel kezdődött meg, elsősorban Szerbia, ám nem utolsósorban a koszovói albánok egy részének ellenkezése miatt. Az EU-s szerepvállalás ugyanis formailag kiváltotta volna a Koszovóban a nemzetközi felügyeletet 1999 óta ellátó UNMIK rövidítésű ENSZ-missziót. Szerbia - élvezve az ENSZ BT-tag Oroszország támogatását - azért ellenezte a tervezett megoldást, mert az EU tagállamainak többsége elismerte már Koszovó az idén februárban kihirdetett függetlenségét, míg a világszervezet nem. Koszovói albán nacionalisták a függetlenségükbe való beavatkozásnak minősítették, hogy a Jugoszlávia elleni NATO katonai akciót követő ENSZ-missziót uniós színbe öltöztessék. Belgrád és áldásával az észak-koszovói szerbek ellenkezése azután enyhült, hogy az ENSZ BT november végén áldását adta a misszióra kompromisszum keretében: eszerint Észak-Koszovóban az EULEX továbbra is az eddigi nemzetközi felügyeletet ellátó ENSZ-misszió égisze alatt fejti ki tevékenységét. Pristina viszont nem ért egyet ezzel a megoldással, mondván ez erősíti a szerb kisebbség különállását.