Az igenért győzködik az íreket
Figyelembe veszik az írek öszszes aggodalmát a huszonhetek, abban a reményben, hogy a dublini kormány legkésőbb jövő októberben újra népszavazást tart a lisszaboni szerződésről, amely szándékai szerint karcsúsítaná a döntéshozatalt, miközben számos kérdésben éppenséggel növelné a tagországok mozgásterét. Elnököt és külügyminisztert azonban állítana az unió élére, hogy a szintén a mostani csúcson megvitatandó védelmi és biztonsági stratégia jegyében az EU a mostaninál jóval nagyobb szerepet vállalhasson nemzetközi konfliktusok megoldásában, s egyenlő partneri viszonyt alakítson ki az Egyesült Államokkal, remélve, hogy az Obama-kormányzat egyetért az EU multilaterális, a feltörekvő hatalmakat is befolyásos tényezőnek tekintő megközelítésével.
A találkozó alatt keringő közleménytervezet arra utalt: a huszonhetek állam- és kormányfői felajánlják Brian Cowen ír miniszterelnöknek a biztosítékot, hogy tiszteletben tartják semlegességét, vagyis Dublinnak nem kell katonai akciókban részt vennie, nem avatkoznak adó- és szociális ügyeibe. Az ír ellenzők hatásosan azzal ijesztgették a polgárokat, hogy az unió engedné például az abortuszt. Ám Brüsszelbe jött, persze nem a csúcs vendégeként, az ír ellenkampány szervezője, Declan Ganley is, aki európai pártjának indulását jelentette be, s a júniusi parlamenti választásokra a Libertas nevében jelölteket is állít Írországban éppúgy, mint Csehországban, Bulgáriában, Lengyelországban és Franciaországban. Ganley azzal érvelt itt Brüsszelben, hogy az új referendum erőltetése azt jelzi: az unióban lenézik az írek többségét, azokat, akik nyáron nemet mondtak a lisszaboni szerződésre. A Libertas célja az lenne, hogy demokratikusabbá, elszámoltathatóbbá és átláthatóbbá tegye az uniót.
Az ír ügy számos érdekes jogi kérdést vet fel, s elképzelhető, hogy csak a márciusi csúcson oldódik meg a vita, vagyis akkor, amikor a csehek látják el az elnöki tisztet az EU-ban. S a cseh képviselőház februárra halasztotta a lisszaboni szerződés ratifikálását, miközben a magát az eurószkeptikus táborba átsoroló Václav Klaus államfő azzal fenyegetőzik, nem írja alá a dokumentumot, amíg az írek újra nem nyilatkoznak.
A csúcson megpróbáltak elébe menni a jogi kihívásoknak: ha a lisszaboni szerződés 2009 vége előtt életbe lépne - azaz ha az írek ilyen értelemben sikeres referendumot rendeznek -, akkor olyan döntést hoznak az állam és kormányfők, hogy minden tagország delegálhat biztost a bizottságba. Ez volt az írek további követelése. A jelenleg érvényben lévő nizzai szerződés szerint már jövő ősszel, a mandátum lejártakor kisebb bizottságot kellene öszszeállítani. A lisszaboni dokumentum csak 2014-től apasztaná a létszámot, de valójában a Benelux országokon kívül szinte minden tagország egyetért azzal, hogy hosszabb távon is annyi biztos maradjon, ahány tagországa az uniónak van. Ám a júniusi parlamenti szavazást is a nizzai szerződés alapján kell megtartani, miközben a lisszaboni eltérően rendelkezik a képviselők számáról. A csúcs tegnap arra a véleményre helyezkedett, hogy ha a lisszaboni szerződést az írek jövőre jóváhagyják, akkor a parlament létszámát 736-ról 754-re növelik, figyelembe véve a tizenkét új tagország okozta változásokat.
Ha sikerül az íreket elcsábítani, akkor egy apró akadály elhárult a franciák által erőteljesen szorgalmazott védelmi és biztonságpolitika érdemi felülvizsgálata elől. Ez egyben egyfajta megelőlegezése annak is, hogy Párizs teljesen visszatérjen a NATO-ba. Az előzetes információk szerint az új globális kihívásokra reagálva, az EU polgári és katonai akciókra szeretne felkészülni, akár nagyszabású akciók végrehajtására is. Ennek keretében fogalmazódik meg az igény arra is, hogy a megválasztandó elnök és külügyminiszter az uniót képviselhesse, a belső viták ellenére is.
Az uniós csúcson külön nyilatkozatot is elfogadnak az állam- és kormányfők a romák integrálásának fontosságáról, emlékeztetve arra, hogy a bizottság szociális csomagtervezete, illetve a szeptemberi brüsszeli roma találkozó nyilatkozata megfelelő keretet kínál a további munkához.
