Ahtisaari: Európa sem védett a konfliktusoktól
A norvég Nobel-bizottság Ahtisaari (az első finn díjazott) számos sikeres nemzetközi békeközvetítő akcióját ismerte el a rangos kitüntetés odaítélésével. A közel egymillió euróval járó elismerést Ole Danbolt Mjoes, a Nobel-bizottság elnöke nyújtotta át a 71 éves Ahtisaarinak az oslói városházán. A sokat tapasztalt diplomata azt mondta, hogy a közvetítő szerepe kombinálja a révkalauz, az orvos, a bába és a tanító szerepét.
A volt finn államfő békeközvetítői tevékenységet végzett egyebek mellett az indonéziai Aceh tartományban, Észak-Írországban és Namíbiában. 2006 februárjától az ENSZ különmegbízottjaként közvetített Koszovó leendő státusa ügyében, s részletes béketervet dolgozott ki. A finn személyiség kitüntetését erőteljesen bírálták Moszkvában, s nagy felháborodást váltott ki Szerbiában.
A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a svéd alapító, Alfred Nobel hazájában, hanem a norvég fővárosban adnak át. Az alapító halálakor még egy államot alkotott a ma már két ország, s Nobel a végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a békedíjat norvég bizottság ítélje oda.
- A Nobel-békedíj idei kitüntetettje szerint az Egyesült Államok és más nagyhatalmak nem várhatják meg, hogy az izraeliek és a palesztinok elpusztítsák egymást. Erről Ahtisaari az amerikai AP hírügynökségnek fejtette ki gondolatait. Úgy vélte: a közel-keleti helyzet megoldatlansága kedvezőtlen hatással lehet más térségekre is. "Ha Palesztinában nem sikerül a rendezést megvalósítani, akkor úgy gondolom, komoly nehézségeink lesznek Afganisztánban, Iránban és Irakban. Ha a nagyhatalmak célja a közel-keleti béke elérése, nem engedhetik meg a két félnek, hogy életük a jövőben még bonyolultabb és nehezebb legyen, mint most" - fogalmazott Ahtisaari.
Barack Obamáról szólva úgy vélte, hogy a jövő hónapban hivatalba lépő megválasztott amerikai elnöknek megvannak a tervei, hát valósítsa meg őket.
Az interjúban kitért arra, hogy meglepték a Görögországban kitört zavargások, de az ott elszabadult indulatok arra figyelmeztetnek: Európa sem védett a konfliktusokkal szemben. Reméli, hogy lecsillapodnak a kedélyek, ám az erőszakos cselekmények arra mutatnak: ezek kitörésének veszélye a társadalmakban lappang.
Ahtisaari a zimbabwei helyzetet elemezve elkeseredését fejezte ki Robert Mugabe diktátorral kapcsolatban, rámutatva: a nemzetközi közösség képtelen volt eleget tenni a beavatkozásra vonatkozó kötelességének, amikor "valami szörnyen rosszra fordult". Emlékeztetett arra: miután Zimbabwe megszületett, Mugabe volt Afrika reménye. Milyen vágyálom késztethet valakit az abszolút hatalom megszerzésére, mint azt ő cselekedte? - tette fel a kérdést Ahtisaari.
A közel-keleti béketeremtésért, az 1993-as oslói megegyezésért 1994-ben Jichak Rabin izraeli kormányfő, Simon Peresz akkori külügyminiszter és Jasszer Arafat palasztin vezető már egyszer megkapta a Nobel-békedíjat. Pár évre rá a folyamat az erőszak miatt összeomlott.
Átadták a Nobel-díjakat Stockholmban
Minden évben december tizedikén adják át a világ legrangosabb tudományos és irodalmi elismerésének számító Nobel-díjat. A díjalapító Alfred Nobel halálának évfordulójára időzített ceremónián az aranyérme mellett tízmillió svéd korona (247 millió forint) is jár. Illetve csak akkor, ha valaki egyedül nyeri el az elismerést. Egyébként felezni, harmadolni kell az összeget.
A svéd fővárosban a hagyományoknak megfelelően XVI. Károly Gusztáv svéd király nyújtotta át az elismeréseket. Az idei irodalmi Nobel-díjat a francia Jean-Marie Gustave Le Cléziónak ítélték. Az orvosit a német Harald zur Hausen nyerte el, akit a méhnyakrákot okozó vírus beazonosításáért ismertek el. Ugyanezt az elismerést kapta a francia Luc Montagnier és Francoise Barre-Sinoussi. Utóbbiak az AIDS-vírus felfedezéséért érdemelték ki a díjat. A fizikai Nobel-díjat a spontán szimmetriasértésnek nevezett bonyolult részecskefizikai folyamat magyarázatáért két japán Kobajasi Makoto és Maszakava Tosihide és a megromlott egészségi állapota miatt az Egyesült Államokban maradó Yoichiro Nambu nyerte el. A kémiait a zölden fluoreszkáló fehérjék, azaz a GFP-k felfedezéséért a japán Simomura Oszamu és két amerikai Martin Chalfie és Roger Tsien tudós nyerte el. A közgazdasági Nobel-díj az egy időben taxisofőrként dolgozó amerikai Paul Krugmané lett. A nemzetközi kereskedelem mozgásainak és a gazdasági aktivitás területi összefüggéseinek elemzéséért kapta az amerikai közgazdász az elismerést. (Ö. Z.)
