Az intézkedésekre Svájc négymillió eurót költ. Kénytelen, mert ez volt a feltétele a csatlakozásnak. Németország ragaszkodott a liechtensteini szakasz fokozott ellenőrzéséhez, főleg a készpénzkivitel megnehezítése érdekében. Kérdés, hogyan tovább 2009 végétől, amikor előreláthatóan Liechtenstein is csatlakozik a schengeni egyezményhez.

A Svájcba tartó teherszállítmányokat viszont továbbra is ellenőrzik (az áruval utazó személyekre azonban érvényes a könnyítés). Mivel Svájc nem EU-tag, a belső piac engedményei nem vonatkoznak rá. Nem ez az egyetlen ilyen különös státuszú ország: Izland és Norvégia is Schengen-ország, anélkül, hogy tagja lenne az Európai Uniónak.

A svájci kormány óriási lépésnek tekinti a csatlakozást, fontos lépésnek azon az úton, amely közelebb viszi az országot az EU-hoz. Bár nem mondható, hogy a svájciak egyértelműen hívei a nagyobb nyitottságnak, még az unió legelszántabb ellenfelei is elismerik a Schengen-tagság előnyeit. Augusztus közepe óta Svájc is része a valamennyi tagországot átfogó információs rendszernek (SIS). Eveline Widmer-Schlumpf igazságügyi és rendészeti miniszter elmondta, hogy már az első napokban négy Európa-szerte körözött bűnözőt sikerült svájci földön elfogni. Vagyis az adatcseréből Svájc több hasznot húz, mint amenynyi hátránya a határai megnyitásából származik. Ezt még az EU és a nyitás esküdt ellensége, a szélsőjobboldali Christoph Blocher, korábbi igazságügyi miniszter is elismeri.

A kontroll nélküli határátlépés egyelőre csak a közúti és vasúti forgalomban résztvevőkre vonatkozik. A repülőtereken jövő év márciusáig, a nyári menetrend életbeléptetéséig várni kell. Addig még be kell fejezni a genfi, zürichi és baseli repülőtereken a szükséges átépítéseket.