Éppen annak a pápai intézménynek az elnöke, amelynek sem II. János Pál majdnem harmincéves pápasága, sem az ortodox pátriárka szemében szívesebben látott német egyházfő alatt nem sikerült megteremtenie Róma és Moszkva egységét: a pápa és II. Alekszij találkozását.

Minden erre irányuló törekvés kudarcba fulladt: a pátriárka még azt is megtagadta, hogy az összes szovjet utódállamot végiglátogató II. János Pál Moszkvában váltson repülőt. Egyedül az orosz főváros (és Peking) mutatott zárt ajtót a világjáró Wojtylának, akinek lengyel származása még inkább megnehezítette a két egyház között egyébként is feszült viszonyt. Hiábavaló volt Vlagyimir Putyin többszöri vatikáni fogadása (2000, 2003, 2007), elődjeivel, Gorbacsovval és Jelcinnel ellentétben, Putyin egyik pápát sem hívta meg Oroszországba, és eredménytelen maradt az a jelképes gesztus is, hogy 2004-ben a pápa visszaadta az ortodoxoknak az addig a Vatikánban őrzött kazáni Szűz Mária kegyképét. 2009-ben lett volna a fordulat, jövőre tervezték II. Alekszij és XVI. Benedek találkozását, igaz, még a helyszín sem volt kijelölve. Most a Vatikánban is az utód képviselte lehetőségeket találgatják: vagy enyhül a viszony, vagy mindent újra kell kezdeni.

Elmaradt az ünneplés Bari városában is, ahol Szent Miklós napján az olasz államfő nyolcezer négyzetméternyi területet adott volna át Dmitrij Medvegyev orosz elnöknek. A Szent Miklós ereklyéit őrző bazilika és a mellette levő vendégház kulcsait. II. Alekszij halála miatt a polgármester gyászt rendelt el a várost tömegesen látogató orosz ortodoxok tiszteletére. Pedig a bazilika átadása jelentős lépés lett volna: az olasz-orosz állam közötti baráti gesztus a katolikusok és a moszkvai ortodoxok közeledését szolgálta.