Dél-Korea területén 1946-tól több baloldali felkelésre került sor Li Szin Man elnök Amerika-barát kormányzata ellen, amiket a hatóságok kegyetlenül vérbe fojtottak. Ennek során a ma már üdülőparadicsomnak számító Csedzsu-szigeten lakosok ezreit gyilkolták le. A baloldali veszélyre hivatkozva a kormányzat létrehozta a Podo Jonmeng nevű antikommunista szövetséget, amelynek 1949-ben már 300 ezer tagja volt. A háború kitörését követően a szövetség tagjai fegyverhasználati jogot kaptak, és kommunista szimpatizánsokra vadászva ők követték el az első tömeggyilkosságokat. A vérontások egy részére akkor került sor, amikor 1950 őszén az amerikai hadsereg és a dél-koreai erők visszafoglalták Szöult. Az említett szövetség tagjai mindenkit kivégeztek, akiket azzal gyanúsítottak, hogy együttműködtek az északi néphadsereggel. A szöuli vizsgálat kezdeti eredményei szerint több mint kéttucatnyi helyszínen került sor tömeges mészárlásokra, ahol számos gyereket is agyonlőttek. Az egykori hivatalos feljegyzések azt mutatják, hogy amerikai tisztek is jelen voltak az egyik mészárlásnál.

Az áldozatok hozzátartozói 1960-ban már kísérletet tettek a történtek kivizsgálására, de az 1961-ben bevezetett jobboldali katonai diktatúra ezt megakadályozta. A nyolcvanas évek végén bekövetkezett demokratizálódás ellenére csak 2005-ben jött létre az Igazság és Megbékélés Múltfeltáró Bizottság. Szintén 2005-ben mutatták be a Taegukki (a dél-koreai nemzeti lobogó neve) című háborús filmdrámát, amely elsőként mutatta be a tabutémának számító eseményeket. A film egy testvérpár sorsáról szól, akik a háború kezdetén a dél-koreai hadsereg katonái lesznek. Az idősebb fiú feleségét a hátországban portyázó antikommunista szövetség tagjai végzik ki, így a katona a dél-koreai rendszertől megundorodva átmegy az északi csapatokhoz.

A fent említett bizottságon kívül tizennégy hasonló tevékenységet folytató szervezet működik Dél-Koreában. Ezek a jobboldali katonai diktatúra idején elkövetett jogsértéseket kutatják, köztük a Cson Du Hvan tábornok nyolcvanas évekbeli regnálása alatt működtetett átnevelő táborok ügyét. Mivel a konzervatív kormányzat át akarja szervezni a bizottságok működését, a baloldali ellenzék attól tart, hogy a kutatómunka pártatlansága veszélybe kerülhet.