Zágrábnak gyorsítania kellene

Sebesebben kell haladnia Horvátországnak, ha szeretné jövőre lezárni a csatlakozási tárgyalásokat - ebben maradtak tegnap az unió külügyminiszterei, akik áttekintették a bizottság novemberi bővítési jelentését.

Miközben persze nem minden EU-tagország szorgalmazza új tagok mielőbbi felvételét, egyetértés mutatkozik abban, hogy a folyamat stratégiai fontosságú a huszonhetek számára, s Zágráb jó példával szolgálhatna az egész Nyugat-Balkán számára, ha tartani tudná a felzárkózás iramát. Hiszen az EU európai perspektívát kínál az egész térség számára.

A bizottság novemberi jelentésében az olvasható, hogy 2009-ben befejeződhetnek a csatlakozási tárgyalások. A 35 fejezetből 23-at nyitottak meg, s tíz újabbról kezdődhetnek meg a tárgyalások december 19-én. A sikeres befejezéshez azonban Zágrábnak még nagyon sok reformot végre kell hajtania. A bizottság után a külügyminiszterek is szorgalmazták, hogy gőzerővel folytatódjék az igazságügyi és gazdasági reform, a küzdelem a korrupció és a szervezett bűnözés ellen. Horvátországnak át kell alakítania a hajógyárak működését, hogy az megfeleljen az EU versenyjogi szabályainak. Ezen túl együtt kell működnie a hágai bírósággal a háborús bűnösök kiadásában és a vonatkozó iratok átadásában. A kétoldalú viszony keretébe ágyazzák viszont Brüsszelben a horvát-szlovén határvitát.

- Megdöbbentett a horvátok és a szlovénok viszályának hevessége - mondta tegnap Bernard Kouchner, aki a francia elnökség nevében az utolsó külügyi konzultációt irányította. - Azt javaslom mindkét országnak, hogy nyugodjék meg, hiszen mindössze 25 kilométernyi tengeri határról van szó, s a jószomszédi kapcsolatok keretében állapodjon meg - tette hozzá.

A határvita valószínűleg nem lesz akadálya a további fejezetek megnyitásának, de egyelőre kérdés, vajon nem befolyásolja-e a fejleményeket, hogy Serge Brammertz hágai főügyész még ebben a hónapban beszámol arról, hogyan működik együtt Horvátország a Nemzetközi Bírósággal. Ha ez nagyon elmarasztalja Zágrábot, akkor a bővítés lassításának hívei belekapaszkodhatnak ebbe. - Álláspontunk az, hogy emiatt nem kéne hátráltatni a tárgyalásokat - mondta lapunk kérdésére Göncz Kinga külügyminiszter, aki a horvát integrációt Magyarország és a balkáni térség szempontjából is fontosnak tartja. De például Hollandia - amely Szerbia esetében is a teljes hágai együttműködéstől teszi függővé az érdemi továbblépést - nem kíván kivételezni Zágrábbal.

A külügyminiszterek egyébként tegnap a csütörtökön kezdődő csúcstalálkozót készítették elő, amelynek kritikus kérdése, mi lesz a klíma- és gazdaságélénkítő csomaggal.

Utolsó figyelmeztetés Brüsszelből Horvátországnak

Bár az EU-külügyminiszterek udvariasan fogalmaztak hétfőn, és újra egyértelművé tették, hogy a horvát csatlakozás fontossága politikai konszenzus Európában, a szavaik mögött rejlő üzenet eljutott a címzetthez. Zágrábban is utolsó figyelmeztetésként fordították le a brüsszeli véleményt: kevés lehet az eddig felmutatott lendület és eredmény.

Horvátország hiába próbálta meg hatékony országpropagandával és ügyes lobbizással eltakarni a "kettőt előre, egyet hátra" reformtaktikáját, az asztalra kiterített kártyáiból az derült ki, hogy a blöffölés is gyakran szerepel az eszköztárában. Az EU évek óta vár például arra, hogy a horvát kormány beszüntesse a hajógyárai állami finanszírozását.

A horvát egészségügyi minisztert hetek óta rendőrök vigyázzák, mivel a most elkezdett reform miatt ismeretlenek "kiirtással" fenyegették meg őt és családját. A kormány hiába igyekszik tehát Európába, ha a társadalom az ország alapjainak szétveréseként éli meg a csatlakozási fejezetekben előírt változásokat.

A két legerősebb indok azonban a brüsszeli elégedetlenségre a tizenhét éves határvita Szlovéniával, valamint a hágai Nemzetközi Bíróság "akadályozása". Utóbbi ügy az 1995-ös Vihar hadművelet miatt vád alá helyezett három horvát tábornokot érinti. Horvátországnak be kellene mutatnia a törvényszék előtt azokat a nemzetközileg előírt jegyzőkönyveket és dokumentumokat, amelyekben a Knint visszafoglaló horvát erők fegyver- és lőszerfelhasználását vezették. Ebből kiderülhetne, hogy a hivatalos hadsereg vagy a félkatonai szabadcsapatok lőtték-e szét a jobbára már csak szerb civilek és békefenntartók lakta várost. A papírok azonban évek óta nem kerülnek elő. (F. Á.)

Az olasz, a francia és a belga külügyminiszter a tanácskozáson
Az olasz, a francia és a belga külügyminiszter a tanácskozáson
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.