"Az unokám engem mindig lekomcsiz"
Moszkva és egész Oroszország pénteken, nyolcvanéves korában elhunyt pátriárkájának ravatalához három napon át lehetett járulni, a mai temetésig. Az orosz pravoszláv egyházat 18 éven át irányító egyházfő végleges utódját fél éven belül választja meg az egyházi nagygyűlés, de az időleges vezetőt szombaton már megnevezte az erről rendkívüli ülésén döntő Szent Szinódus: a posztot az egyház külügyeiért felelős szmolenszki-kalinyingrádi metropolita tölti be.
A 62 éves Kirill metropolita aktív közéleti szereplő, aki az egyik legismertebb egyházi személyiség. A Szent Szinódus állandó tagjai közül ő a legfiatalabb. A liberálisnak tekintett Kirill mellett - a jelző a többi egyházzal való párbeszéd támogatását, nagyobb világi szerepvállalást és az állammal való szoros együttműködést jelenti - esélyesnek számít az egyház belügyeiért felelős konzervatív Klement - Kaluga és Borovszk metropolitája -, aki egyben II. Alekszij személyi ügyeinek intézője is volt.
A Megváltó Krisztus-székesegyház körül kígyózó, másfél ezer rendőr által felügyelt öt-hat órás sort ezrek állták végig az elmúlt három napban.
- Fiatalkoromban ide jártunk fürdőzni, jó kis medence volt a templom helyén - a ravatalhoz apránként araszoló néni aztán hozzáteszi: persze jó, hogy most szép székesegyház áll a medence helyén. - Az unokám engem mindig lekomcsiz, csak azért, mert szerintem jól éltünk az ötvenes években. Pedig még párttag sem voltam - védekezik.
A sorban főként idősek, középkorúak és kisgyerekek vannak, huszonévesek alig.
- Tíz éve keresztelkedtem meg, a szüleimnek is csak utána szóltam róla, bár azóta már ők is megkeresztelkedtek - mondja az egyetemista Natalja. A vallás és személy szerint II. Alekszij az ő számára nagyon fontos - mondja. A harmincas évei elején járó Nyikolaj is néhány éve keresztelkedett meg, most fontosnak tartotta, hogy a pátriárka ravatalához menjen, akinek elődjei közül nem tud említeni senkit.
- Évek óta Moszkvában élek, természetesnek vettem, hogy eljövök - mondja Vera, egy moldvai gagauz asszony.
- Eh, itt mindenki betelepülő - sóhajt fel egy idős hölgy, aki saját bevallása szerint már második generációs moszkvai. Vera elengedte a barátságtalan megjegyzést a füle mellett, inkább az időközben kivilágított aranykupolára figyelt. Végül tíz megkérdezettből csak ő és az unokája által lekommunistázott néni tudta megmondani, hogy II. Alekszij elődjét, az "utolsó szovjet egyházfőt" Pimennek hívták.