Kabul kapujában a tálibok?
Az International Council on Security and Development (ICOS) nevű szervezet tegnap közzétett jelentése szerint az arány tavaly még 54 százalék volt. A jelentés azokon a területeken beszél "tartós jelenlétről", ahol a tálibok hetente egy vagy több támadást hajtottak végre 2008-ban. (A jelentésről kiadott sajtóközlemény nem részletezi, kit tart az ICOS tálibnak, pedig a csoport nem homogén.)
A korábban Senlis Council néven ismert szervezet szerint a felkelők kezdik körbezárni Kabult, a főváros körül egyre több állást építenek ki. A Kabulba vezető négy főútvonal közül már hármat fenyegetnek a tálibok akciói. Ezzel szemben az ENSZ adatai szerint az idén csökkent a fővárosban végrehajtott támadások száma - figyelmeztet a Reuters. Legalább 4000 ember halt meg 2008-ban Afganisztánban.
A NATO szóvivője szerint az elemzőközpont adatai nem hitelesek. James Appathurai elmondta: a tálibok csak Afganisztán déli és keleti részén, az ország területének kevesebb mint 50 százalékán vannak jelen. A felkelők nem tudják ellenőrzés alatt tartani azokat a területeket, ahol az afgán vagy a nemzetközi biztonsági erők jelen vannak. Appathurai rámutatott: nehéz lenne megállapítani, mely területeket uralnak a tálibok, hiszen ők gerillaharcot vívnak, nem vállalják a tömeges, szemtől szembeni harcot, és ha a nemzetközi haderő járőrözik, a tálibok egyszerűen elhagyják a területet.
Még ha az ICOS adatai pontatlanok is, abban mindenki egyetért, hogy Afganisztánba a helyzet folyamatosan romlik. Az egyik nagy próbatétel az idén esedékes elnökválasz lesz. Hamid Karzai elnök azt szeretné, ha a választásokat elhalasztanák, vagy a törzsi nagygyűlés, a loja dzsirga adna neki újból felhatalmazást. A nemzetközi közösség azonban ragaszkodik ahhoz, hogy az idén megtartsák az elnökválasztást. Karzai népszerűtlen, s komoly politikai kihívója is van a parlament elnöke, Junusz Kanuni személyében.
Hét év nemzetközi jelenlét után az afgánok kiábrándultak, mert alig tapasztalnak valami kézzelfogható előnyt, fejlődést a nemzetközi csapatok és segélyszervezetek jelenléte nyomán. Afganisztánt ismerő diplomaták arra hívják fel a figyelmet, hogy miközben a fejlesztés területén alig van koordináció, a NATO-nak egyszerűen nincs afganisztáni stratégiája.
Barack Obama, megválasztott amerikai elnök azt mondta a hét végén, hogy Afganisztánt nem szabad elszigetelten kezelni, hanem muszáj regionális kontextusba (Pakisztán, India, Irán) helyezni. Szerinte hatékony fejlesztési programokkal, hatékonyabb katonai munkával, és hatékonyabb diplomáciával stabilizálható a helyzet, de elgondolását nem részletezte. Azonban az ICOS jelentését látszik alátámasztani, hogy a The New York Times információi szerint a jövő év elején Afganisztánba érkező 3-4 ezer amerikai katona elsősorban Kabul környékére kerül. Ez azt is jelenti, hogy az új csapatok a fővárostól keletre lévő pakisztáni határ mentén próbálják majd megakadályozni a tálibok mozgását. Ez persze nehéz lesz, tekintve, hogy a pakisztáni Pesavarban a hét végi támadás után tegnap ismét fegyveresek támadtak meg egy afganisztáni utánpótlást tároló bázist, és ötvenkonténernyi utánpótlási anyagot megsemmisítettek.
A pakisztáni biztonsági erők rajtaütöttek a mumbai terrortámadások elkövetésével vádolt szélsőséges iszlamista szervezet egyik korábbi táborán Kasmírban, és őrizetbe vettek ott 12 embert. A Laskar-e-Taiba csoportot India azzal vádolja, hogy Pakisztánban kiképezte a tíz nappal ezelőtti, öszszehangolt terrortámadások elkövetőit. Bár Pakisztán 2001-ben betiltotta a szervezetet, a The New York Times szerint a pakisztáni titkosszolgálat (ISI) tovább támogatta és segítette a kiképzésben és az anyagi javak szerzésében.
