Nőtt az euró iránti bizalom is: 57 százalék szerint a kisebb, euróval nem rendelkező országokban nagyobb a bizalomvesztés, mint a közös valutaövezethez tartozókban. A válaszok megoszlanak a megkérdezettek végzettsége szerint: a magasabb végzettségűek nagyobb arányban EU-pártiak, mint azok, akik nem tanultak tovább.

Az Európai Unió megítélését kétségkívül befolyásolják az osztrák sajtóban bőségesen megjelent hírek harmadik országok válságjelenségeiről. Arról, hogy Izland számára mit jelent a kívülállás, és hogy állítólag hamarosan eljut Brüsszelbe felvételi kérelme. Nagy teret kapott a svéd pénzügyminiszter nyilatkozata is, amely szerint hazája számára gazdaságilag és politikailag egyaránt ajánlatos lenne a csatlakozás az euróövezethez, és szó esik a dánok hangulatváltozásáról is. Míg ott néhány éve a többség még az euró ellen szavazott, most hirtelen mégis vonzónak találják, és legkésőbb 2011-ig újabb referendumot szeretnének.

A most hivatalba lépett osztrák kormány számára a lakosság véleményének megváltozása igencsak nagy könnyebbség: a lisszaboni alapszerződés népszavazásra bocsátásának hirtelen támadt szociáldemokrata támogatása volt az előző kormány felbomlásának kiváltó oka, és e kérdésben született a legnehezebben kompromiszszum a kormányalakítási tárgyalásokon. Ursula Plassnik külügyminiszter kiválása a kormányból - a Wolfgang Schüssel táborába tartozó más politikusok visszavonulásával egyetemben - sokak szerint gyengíti a kormány Európa-barát politikáját, és nem segíti elő az osztrákok körében korábban kialakult EU-ellenes hangulat megváltoztatását. Michael Spindelegger, az új külügyminiszter ez utóbbi célt előkelő helyen nevezte meg elképzelései között.