II. Alekszij újraépítette az orosz egyházat
Az egyházfő Alekszej Ridiger néven 1929-ben született a két világháború között független Észtországban, papi családban. A kurlandi eredetű Von Rüdiger család a XVIII. században vált pravoszlávvá. Egyházi pályafutását a későbbi II. Alekszij Tallinnban kezdte, majd 1953-ban, a Leningrádi Egyházi Akadémia befejezése után szentelték fel. 1961-ben, mindössze 32 évesen, Tallinn és Észtország püspöke lett, és időlegesen a rigai (lettországi) egyházmegyét is ő vezette.
A püspökség negyedszázados vezetésével párhuzamosan moszkvai szerepe is nőtt: 1961-től a moszkvai patriarchátus külkapcsolati ügyeinek felelőse volt. Aktív nemzetközi szerepet vitt, 1964-től vezetőségi tagja, később elnöke lett az Európai Egyházak Konferenciájának.
1989-ben a gorbacsovi peresztrojka lázában égő Szovjetunió népképviselője lett. Fellépett az állam és az egyház kapcsolatának újragondolásáért. Saját bevallása szerint a szovjet vezetéssel többször szembe kellett mennie az észtországi templomok védelmében. Így menekült meg a kazanyi templom faépülete a pusztítástól és a tallinni székesegyház a planetáriummá való átalakítástól.
Tisztázatlan maradt az egyházfő múltja a szovjet titkosszolgálattal. Az észt KGB irattárából a kilencvenes években előkerült egy "Drozdov" fedőnéven futó ügynök 1958-as keltezésű anyaga, amely mögött több volt észtországi kollégája szerint Ridiger állt. Ő sosem kommentálta az iratot és esetleges kapcsolatát a KGB-vel.
Az elmúlt tizennyolc évben az orosz egyház szerepe jelentősen megnőtt - igaz, a posztszovjet vezetéssel szorosan együttműködve. A pátriárka részt vett Borisz Jelcin, majd Vlagyimir Putyin elnöki beiktatásán, utóbbi hivatalba lépése után ünnepi misét tartott. Az elsők között üdvözölte az idén májusban beiktatott Dmitrij Medvegyev államfőt. Köszönetet mondott a moszkvai polgármesternek, Jurij Luzskovnak, amiért az megakadályozta a fővárosba tervezett melegfelvonulást. II. Alekszij a homoszexualitást a kleptomániához hasonló betegségnek minősítette.
Vezetése alatt országszerte újra felépültek a harmincas években lerombolt templomok, többek között a pravoszláv világ legnagyobb székesegyháza, a moszkvai Megváltó Krisztus temploma, amelyet még Jelcinnel közösen adott át tíz éve. Legnagyobb sikere az Orosz Pravoszláv Egyház és a belőle 1917-ben kiszakadt Nyugati Orosz Egyház tavalyi újraegyesítése volt. Az ünnepi ceremónián Putyin is részt vett.
A pravoszláv egyház történetének legtöbbet utazó vezetője volt II. Alekszij, bár végül nem került sor a többször tervezett találkozóra a katolikus egyházfővel, II. János Pállal, majd XVI. Benedekkel sem. Legutóbb egy bakui találkozó merült fel, ám végül mindkét egyház tagadta a történelmi találkozó konkrét előkészületeit.
Várszegi Asztrik: Szívesen jött hozzánk
Az elhunyt orosz egyházfőről meleg szavakkal emlékezett meg lapunknak nyilatkozva a pannonhalmi főapát. Várszegi Asztrik a 90-es évek első felében találkozott először II. Alekszijjel, akinél a pravoszláv és a római katolikus egyház közeledését igyekezett egyengetni. Csak terv maradt, hogy a két egyházfő II. János Pál pápa magyarországi látogatása idején találkozott volna, de 1994-ben a pátriárka egyedül is felkereste Pannonhalmát. II. Alekszij érdeklődött a magyarországi hitélet iránt, elismerően szólt a pannonhalmi könyvtárban és a bencés gimnáziumban folyó tevékenységről. Az orosz egyházfővel a főapát később is ápolta a kapcsolatot, ennek nyomán jelent meg Az orosz ortodox egyház története című munka, amelyhez a pátriárka írt előszót. A főapát legutóbb pannonhalmi borokkal lepte meg Alekszijt. Következő találkozásuk karácsony előtt Bécsben lett volna. (F. J. Gy.)
