A befolyási övezetek elvét és gyakorlatát tagadva hirdette meg tegnap az Európai Unió a keleti szomszédságpolitikáját, létérdekének nyilvánítva a határain túli területek békéjét, biztonságát és gyarapodását. Ugyanez az elv vezérelte Mediterrán Unió létrehozásával, illetve a balkáni országoknak felkínált tagsági viszonnyal. A keleti politikáját ahirdette meg azt követően, hogy az augusztusi orosz-grúz háború után befagyasztott partnerségi tárgyalásokat felújította Moszkvával. Egyik szemét tehát Oroszországra veti, a másikat a volt szovjet térség európai vágyakkal megáldott országaira, s mindkettőt az energiabiztonságra, amely egyértelműen stratégiai kérdéssé érett Brüsszelben. Hat országot nevezett meg tegnap José Manuel Barroso bizottsági elnök és Benita Ferrero-Waldner külkapcsolati biztos: az éllovas Ukrajnát, Moldovát, Grúziát, Azerbajdzsánt és Örményországot, valamint Fehéroroszországot. Utóbbi is lehetőséget kap, s ha él vele, részt vehet ebben az együttműködési formában. De ehhez előbb demokratikus reformokkal bizonyítania kellene. A többi öt viszont már eddig is részesült támogatásban. Ám Barroso egyértelművé tette: a keleti szomszédságpolitika nem az unióba vezető út, tagsági törekvéseket az említett országok ne tápláljanak.

A NATO tegnap véget ért külügyminiszteri értekezletét viszont az a vita uralta, gyorsítsák-e Ukrajna és Grúzia tagsági folyamatát az atlanti szövetségbe. A szerdán közzétett zárónyilatkozatban azt jelezték: egyengetik a két ország útját a tagság felé, ám ennek most legjobb eszközét abban látják, ha a NATO-Ukrajna- illetve a NATO-Grúzia-bizottságban alakítanak ki programokat. Az atlanti szövetséget is az orosz viszony vezérli: miközben a grúz viszály után óvatosan, informálisan és feltételesen újra tárgyal Moszkvával, rögzíteni kívánja, hogy a volt szovjet térség országai szabadon dönthetnek politikai hovatartozásukról. Ugyanezt mondja az EU is, amely a grúz események után tekintette át keleti szomszédságpolitikáját. A bizottság 2013-ig újabb 600 millió eurót kér a tanácstól és a parlamenttől, hogy megfejelje a már odaígért csaknem egymilliárdot, amely pénzt határőrizeti, kis- és középvállalkozási, energiabiztonsági és katasztrófavédelmi célokra ítélné oda. Az EU jelenleg gyakorlatilag az öt országot is megkülönbözteti egymástól a politikai, demokratikus intézmények fejlettsége alapján.