Köztük van Dawood Ibrahim, a mumbai alvilág Karacsiban élő keresztapja, akinek D-század nevű bűnszervezete a Guardian napilap cikke szerint logisztikai támogatást nyújtott a támadóknak. Az India által követelt személyek között van Maszud Azhar is, aki korábban már öt évet töltött el indiai börtönben, egészen addig, amíg az afganisztáni tálibok 1999-ben el nem raboltak egy indiai utasszállítót, és követeléseik eredményeképpen Azhart ki nem engedték.

Iszlámábád tagadta, hogy a kormánynak bármi köze lenne a mumbai támadásokhoz, és bizonyítékokat követel Indiától. (Pakisztán esetében rendszeresen felmerül a Kasmírban és Afganisztánban is bevethető muzulmán szélsőségesek és a katonai-politikai vezetés közötti kapcsolat lehetősége.) Mahmud Qureshi sah, pakisztáni külügyminiszter óvott attól, hogy Újdelhi mindent Pakisztánra kenjen. A tíz - India állítása szerint pakisztáni - támadóból egy élte túl a tűzharcot, akit Adzsmal Amir Kaszabként azonosítottak. Az indiai rendőrség szerint Kaszab a pakisztáni Lashkar-e-Taiba szervezet tagja. A csoport Kasmír indiai fennhatósága ellen harcol, és korábbi jelentések szerint kapcsolata volt a pakisztáni vezetéssel is.