Az egykori NDK-ban született és nevelkedett politikus ugyanis életrajzából kihagyta, hogy 1989 elején káderképző tanfolyamot végzett. Ezt ugyan ő "szokásos marxista-leninista agymosásnak" tartotta, a szorb kisebbségi származású, a keleti CDU-ba 1987-ben belépett Tillich ezt követően magas rangú tanácsi vezető lett. A stuttgarti kongresszus előtt azt nyilatkozta: a keleti CDU a rendszer része volt, de nem lehet sem az NSZEP-pel, sem pedig a hírhedt titkosrendőrséggel, a Stasival összemérni. A német újraegyesítést követően a keleti CDU beolvadt a nyugatiba. A vezetőket nem vették át, a mezei tagokat viszont igen.

A mostani stuttgarti kongresszus előtt a német egységgel foglalkozó anyagokban lényegében egyetlen szóval sem szerepelt a keletnémet CDU. A tervezetben ezzel szemben élesen bírálták az SPD keleti (enyhülési) politikáját, illetve az NSZEP-utódnak tekintett Balpártot. A Tillich-ügy kirobbanása felgyorsította a hiányzó passzusok pótlását. A stuttgarti nyilatkozat szerint a kommunista párt "gleichschaltolta" a keletnémet CDU-t, amely "közreműködője volt az NSZEP diktatúrájának". Dagmar Schipanski, a türingiai parlament elnöke a vitában leszögezte: a kommunista rezsimmel együttműködő többi úgynevezett blokkpárthoz hasonlóan a keleti CDU sem volt ellenzéki párt. Voltak a tagok között ellenzékiek, de olyanok is, akik a karrier érdekében az NSZEP helyett inkább egy blokkpártot választottak.