A jövő évi anyaországi támogatásokról tárgyalt tegnap az Országházban Gyurcsány Ferenc a határon túli magyar szervezetek vezetőivel és a nyugati magyarság képviselőivel. A tanácskozáson alapvetően a jövő évi támogatások elosztásáról volt szó.

A kormányfő bejelentette, hogy a szigorú költségvetési előirányzatok ellenére a magyar kisebbségeknek szánt pénzek a következő évben valamelyest, mintegy 100 millió forinttal még növekednek is. - Ez komoly eredmény - hívta fel rá a figyelmet. Kulcskérdés az anyanyelvű oktatás; ebből a megfontolásból kiindulva az ideinél több jut majd oktatási-nevelési célú támogatásokra. De nagyobb figyelem irányulhat az anyaország részéről a szórványban élő magyarságra is.

Mivel a határon túli magyar közösségek helyzete gyakran erősen eltér egymástól, ezért a kisebbségi vezetők egyetértettek azzal, hogy az eddigiekhez hasonlóan a jövő évi támogatásokat illetően is érvényesüljön bizonyos differenciálás a nehezebb helyzetben levő közösségek javára. Ugyanakkor a muravidéki magyarok szintén a keret növelését kérték, arra való hivatkozással, hogy a biztosabb anyagi alapok növelhetik súlyukat a ljubljanai kormánnyal folytatott egyeztetéseiknél. A kialakult gyakorlatnak megfelelően a legtöbb anyaországi pénz - a támogatási keretösszeg 40 százaléka - jövőre is a romániai magyaroknak jut majd.

A határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányzati politikáról szólva a miniszterelnök hangoztatta, hogy e munkához "érzékenység, határozottság és sok-sok alázat kell". - A nagyotmondás helyett a cselekvés a fontos, valamint a felelősség, a szélsőségektől való távolmaradás - tette hozzá. Fontosnak mondta, hogy az egyes közösségek belső viszonyaiba ne avatkozzanak bele kívülről. Megemlítette továbbá, hogy a brüsszeli közreműködéssel megvalósuló, úgynevezett varratmentes Európa-programra - vagyis a határ menti régiók közös fejlesztésére - egyre nagyobb figyelem irányul, és a közös határok mentén fekvő kistérségek több közös projekten dolgoznak.

Gémesi Ferenc, a MeH nemzetpolitikai ügyekben illetékes szakállamtitkára a tanácskozásról lapunknak elmondta, hogy valamennyi érintett kisebbségi közösség támogatási célként jelölte meg az anyanyelvű köz- és felsőoktatást, a médiát és a helyi magyar intézményrendszer fejlesztését.

A megjelent kisebbségi vezetők pozitívan értékelték a kialakult anyaországi támogatási gyakorlatot; a célokat és az együttműködés alakulását illetően egyetértés mutatkozott; disszonánsnak mondható kijelentések ezúttal nem hangzottak el a tanácskozáson.