Tart az Isztambultól hetven kilométerre lévő Silivri börtönben az Ergenekon-per. A név a török "rejtett" államot takarja, amelyet a kormány megdöntésére irányuló összeesküvéssel vádolnak.

A vád szerint katonai és polgári vezetők, médiaszemélyiségek és bűnözői csoportok szövetkeztek a világi török állam védelmében. Az ügyészség azt próbálja a nyolcvanhat vádlottra bizonyítani, hogy katonai puccsot akartak kiprovokálni, lázadást szítottak a társadalomban és gyilkosságokat hajtottak végre, illetve erre irányuló kísérleteik voltak. Célpontjuk volt Orhan Pamuk Nobel-díjas író is, és állítólag ők ölettek meg több keresztény misszionáriust, valamint Hrant Dink örmény-török lapszerkesztőt is.

A legutóbbi napokban a perben felhozott, illetve különös módon a médiához került dokumentumok arról tanúskodnak, hogy a török hírszerzés különböző ügynökségei "rajta tartották a kezüket" a szervezeten. Kiderült például, hogy Tuncay Güney jelenleg Kanadában élő, ám török születésű zsidó rabbi, akinek számítógépén a legtöbb terhelő dokumentumot találták, maga is a hírszerzés alkalmazottja volt.

A per folyamán egyre több merényletről derül ki, hogy azt a nacionalisták hajtották végre, sokszor olyan látszatot keltve, hogy az akció iszlamista indíttatású. Az Ergenekon arra koncentrált, hogy az atatürki örökség nevében megakadályozza a politikai iszlám előretörését. Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök AK pártja pedig éppen ezt képviseli szemükben.

Az Európai Parlament is foglalkozik a perrel. A kiszivárgott hírek szerint a határozattervezet sürgeti Törökországot, hogy tárja fel az "árnyékszervezet" működését és kapcsolatait az állammal.

A per iratai kétértelmű képet adnak a hadsereg és tábornoki kar politikához való viszonyáról. Az elemzők szerint a török tábornokok az EU által szorgalmazott demokratikus intézményekben a török állam egységét - és a maguk hatalmi helyzetét - veszélyeztető tényezőt látnak. Az EU helyett inkább Oroszország és Irán felé nyitnának, ha ezzel a kurdok autonómiatörekvéseit megállíthatnák. A török liberálisok Erdogan kormányfő legutóbbi megnyilvánulásait úgy értelmezik, hogy a meghátrált a nacionalisták elől, s már nem törekszik a kurdokkal való kiegyezésre.