A Közép-európai Kezdeményezés elődje az olasz, a jugoszláv, a magyar és az osztrák külügyminiszter találkozójának eredményeként 1989-ben létrejött Quadragonálé. A KEK nevet a szervezet azután vette fel, hogy Jugoszlávia tagságát felfüggesztette. A számos bővítési hullám után ma 18 tagja van: Olaszország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Bulgária, Románia, a hat nyugat-balkáni ország, Moldova, Ukrajna és Fehéroroszország. A KEK legfontosabb pénzügyi forrása az EBRD-nél vezetett, 1991-ben Olaszország által létrehozott és azóta is olasz befizetésekből fenntartott úgynevezett letéti alap. Olaszország azonban közölte: 2006 után csak más tagállamokkal együtt hajlandó finanszírozni a szervezet működését.

A KEK dilemmáit erősítette meg térségünk legtöbb tagállamát számláló szervezetének Moldovában megrendezett kormányfői találkozója. A KEK léte viszont valószínűleg hosszabb távon sem kérdőjeleződik meg, mivel célja az európai közeledés, amit Brüsszel hivatalosan mindig is támogatott.

A moldovai fővárosban 18 ország - kilenc uniós és ugyanennyi csatlakozásra váró - képviselője, köztük Gyurcsány Ferenc kormányfő, a KEK megújulásáról cserélt véleményt. A szervezetnek működési és finanszírozási gondjai is voltak az elmúlt években. A KEK, amely annak idején fontos szerepet játszott az európai értékek közvetítésében, ma sokak szerint nem képes igazán elfogadtatni magát a regionális együttműködés fontos fórumaként, és tevékenysége túl szerteágazó. A KEK 2006-os csúcstalálkozója zöld utat adott a szervezet helyének, szerepének és céljainak átértékeléséhez.

Gyurcsány Ferenc a chisinaui konferencián a KEK elbizonytalanodásának egyik okát abban jelölte meg, hogy ma már az uniós közvélemény távolról sem olyan lelkes az EU további bővítését illetően, mint korábban. Ehhez járul, hogy e fogadókészség is igen eltérő mértékű az egyes unión kívüli KEK-tagokkal kapcsolatban. Rámutatott: csökkenteni kell az EU elvárásai és a csatlakozásra váró országok ambíciói közötti távolságot is. - Ahhoz, hogy az említett államok számára ne csak álom legyen az unió, segíthet a januárban kezdődő cseh, majd pedig a magyar és lengyel uniós elnökség - mondta.

Gyurcsány Chisinauban tárgyalt Vlagyimir Voronyin moldovai elnökkel és Zinaida Greceánii kormányfővel. Tegnap bejelentették: aláírás előtt áll a magyar-moldovai gazdasági együttműködési megállapodás, amely a feldolgozóiparban, a mezőgazdaságban és a közlekedésben kínál lehetőségeket az üzleti kapcsolatok bővítéséhez.

Chisinauból jelenti kiküldött munkatársunk