Jelképes volt az olasz és a német külügyminiszter néhány nappal ezelőtti közös látogatása az egykori egyetlen olaszországi náci-fasiszta fogoly- és elosztótáborban (a Trieszt közeli San Sabba volt rizsfinomító üzemében). A második világháború most, közel hetven év elteltével teremtett feszültséget Róma és Berlin között, amióta az olasz legfelsőbb bíróság 800 ezer eurós kártérítést ítélt a toszkán Civitellában, '44 júniusában történt civil tömeggyilkosság két áldozata családtagjainak. Hiába a német fél által lebegtetett '47-es békeszerződés és a későbbi milliós háborús kárpótlás, az olasz bírák szerint a nemzetközi megállapodások nem tartalmazták az áldozatok erkölcsi kártérítését.

Berlin most bejelentette: még karácsony előtt Hágában keres jogorvoslatot, miközben a Frankfurter Allgemeine Zeitung éles cikkben vádolta Olaszországot, azt állítva, hogy egyesek, élükön a volt kommunista államfővel és a legfelsőbb bírósággal, még mindig abban a hiszemben élnek, hogy a második világháború nem ért véget. A kártérítési követelés Berlint, a cikk viszont Rómát érintette érzékenyen: Németország római nagykövete hangsúlyozta, hogy a frankfurti lap nem a berlini kormány állásfoglalását fejezte ki. Az olasz külügyminiszter, Franco Frattini azt hangoztatta, hogy Itália tiszteletben tartja a német fél döntését, és Róma is megoldást vár Hágától.

Az akár két évet is igénybe vevő hágai ítéletig - nehogy az olasz fasiszta tömeggyilkosságok áldozatainak rokonai mind kártérítést követeljenek -, Róma és Berlin jövő év elejére kormánykonferenciát tervez Comóban a nácizmus és fasizmus kapcsolatáról, majd történészek és jogászok alkotta bizottságra bízza a kölcsönös felelősség tisztázását. A történelmi értékelést Olaszországban nem tartják idejétmúltnak: az hasznos lehet a mai napig erős olasz-szlovén, illetve olasz- horvát világháborús viták és XII. Pius szerepének szintén aktuálissá vált megítélése szempontjából is.

A náci megszállás alatti civil tömeggyilkosságok tabunak számítottak a fasiszta múltjával is nehezen szembesülő Olaszországban egészen '94-ig, amikor a római katonai ügyészség egyik folyosói szekrényéből (az úgynevezett "szégyenszekrényből") 695 dosszié került elő. A római Fosse Ardeatine kőbányában elkövetett tömeggyilkosságért Erik Priebkét '95-ben adták ki Argentínából, életfogytiglani büntetését római ügyvédje lakásában tölti. Az 560 áldozatot követelő Sant'Anna di Stazzema-i mészárlásért (amelyet Spike Lee amerikai rendező nemrég filmesített meg) 2005-ben tíz volt SS-katonát ítéltek életfogytiglanra, ahogyan a 203 halottat számoló Civitelláért a jelenleg Németországban szabadon élő Max Josef Mildét is. A volt őrmester kiadatása nem valószínű, Milde több mint nyolcvanéves.