Az augusztusi orosz-grúz válságra válaszul hirdette meg keleti szomszédságpolitikájának a felülvizsgálatát és gyorsított fejlesztését az Európai Unió, amelynek végrehajtó testülete, a bizottság mostanra jutott el oda, hogy érdemi tervezettel tud előállni.

Közben azonban elvégezte az EU és Oroszország viszonyának az elemzését is, s arra a következtetésre jutott, hogy folytatni kell a partnerség erősítését Moszkvával. Így megalapozottnak látszik brüsszeli megfigyelőknek az a véleménye, hogy a keleti szomszédságpolitikával szemben előnyt fog élvezni az orosz kapcsolatrendszer formálása. A tárgyalások Moszkvával végül is úgy újultak fel - néhány tagország tiltakozása ellenére -, hogy az augusztusi ötnapos háborút lezáró békemegállapodásnak nem minden pontja teljesült, holott első felháborodásában az EU csúcsszinten mondta ki: csak akkor veszi fel a megbeszélések fonalát, ha az egyezmények végrehajtása maradéktalanul megtörtént.

A jövő hét közepén nyilvánosságra hozandó keleti stratégia tervezett szövege azonban eleve azt tartalmazza, hogy az unió szomszédságpolitikája kiegészítő eleme a moszkvai kapcsolatnak. Végül is olyan térségről van szó, amely Oroszországnak is a szomszédsága. Bizottsági források lapunknak egyértelműen jelezték: öt országról van szó. Ukrajna, Moldova, Azerbajdzsán, Örményország és Grúzia tartozik ide. Fehéroroszország nem, de a friss reformkezdeményezések nyomán Brüsszelben remélik, hogy ezt az országot is be tudják illeszteni a szomszédságpolitika kereteibe.

Az ötök, azaz talán hatok európai kötődését, törekvéseit kívánja elismerni az unió, s hogy közelebb hozza ezt a térséget, társulási szerződéseket ajánl, de tagsági ígéret nélkül. Kész azonban kiterjeszteni a jelenleg Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát magába olvasztó európai gazdasági térséget a keleti szomszédok irányába, ha az említettek átültetik az uniós joganyagot. A bizottság hangsúlyozza: az érintett államokban még sokat kell tenni a demokratikus intézmények kiépítéséért, amelynek eddigi folyamatában eltérő eredményeket értek el az ötök. Ám a gazdasági kapcsolatok taglalásakor a bizottság reménykedőn beszél arról, hogy az energiahálózatok üzemeltetésében és ellenőrzésében közös vállalatok vehetnének részt. Ez növelné az EU energiabiztonságát. Az ötök (hatok?) polgárainak kézzelfogható ígéret azonban, hogy az EU kész hosszabb távon megfontolni a vízummentesség megadását, de addig is ingyen adná a beutazási engedélyt, és megkönnyítené az ügyintézést.

A keleti partnerség alapjait hivatalosan jövő nyáron raknák le. Ezt követően minden tavasszal külügyminiszteri értekezletet tartanának, évente kétszer pedig magas szintű szakértői egyeztetést. Mindennek persze ára van. Az uniós adófizetők hozzájárulása 2013-ig fejenként évi hatról tizenkét, majd húsz euróra emelkedne.