Megváltoztathatja a rakétavédelmi pajzs tesztelésének folyamatát Barack Obama leendő amerikai elnök. Ez pedig nyugtalanságot okoz az ország védelmi iparában, mivel az Európába telepíteni tervezett rakétapajzs meghiúsulásához is vezethet. A védelmi szakma már a kongresszusnál lobbizik: a Boeing a recesszió idején meggyőzőnek tűnő tanulmányokat köröztet például arró, hogy az elfogórakéták gyártása egymilliárd dollár bevételt jelent évente Alaszka és Alabama állam lakosságának.

A rakétapajzs fejlesztésének esetleges késése a cseh és a lengyel tiltakozásokat is újraindíthatja

George W. Bush elnökségének kezdetén, Donald Rumsfeld védelmi minisztersége alatt a rakétavédelmi program akadály nélkül vált az amerikai biztonságpolitikai eszköztár részévé. Rumsfeld 2002-ben utasította a jelenlegi, úgynevezett spirális fejlesztési modell követésére a Rakétavédelmi Ügynökséget. Hosszas egyeztetéseket követően és erős orosz tiltakozás mellett az USA idén nyáron megállapodást írt alá Csehországgal és Lengyelországgal, amelyek a radarrendszer, illetve az elfogórakéták telepítésének alapját képezik.

A kampányban a republikánus elnökjelölt, John McCain - aki vietnami veteránként hangsúlyozottan kiállt a hadsereg érdekei mellett - teljes támogatásáról biztosította a programot. Igaz, miközben lépten-nyomon hangsúlyozta világpolitikai tapasztalatait, Csehországot Csehszlovákiának nevezte.

Obama megválasztása azonban hideg zuhanyként érte a fejlesztésben és a telepítésben érdekelt iparágakat. Richard Danzig, Obama tanácsadója, akit a Pentagon élére is esélyesnek tartanak, nyugtatgatta ugyan az oroszokat is, hogy a terv hangsúlyozottan az iráni támadórakéták kivédésére, nem pedig ellenük irányul, de a leendő elnök két tanácsadója is megerősítette: telepítésről csak akkor lehet szó, ha előbb a technikáról bebizonyosodik, hogy működőképes. Peter Huessy, a GeoStrategic Analysis elnöke a Politico című lapnak nyilatkozva azt mondta: ha Obama akár csak hat hónapig vizsgálja a terveket, az a megölését jelenti. A ratifikációban még sem a lengyelek, sem a csehek nem jutottak el a telepítés jóváhagyásáig.

Ha több tesztet akarnak majd, úgy az felújítja az egyszer már nyugvópontra jutott vitát a védelmi pajzsról. Most, amikor a Bush-elnökség hatalmas költségvetési deficitet és államadósságot hagy hátra, a rakétavédelem "szép, kövér célpontnak tűnik" - fogalmazott William Hartung, a liberális Új Amerika Alapítvány fegyverzeti és biztonságpolitikai kezdeményezésének igazgatója. Mások viszont úgy vélik, az ekkora beruházások már önálló életre kelnek, így nehéz leállítani őket. Az is elképzelhető, hogy a nyertesek a már létező, tesztelt és rövidebb hatótávolságú rendszerek lesznek.