A francia szocialisták belső harcának tétje az, hogy ki legyen a párt köztársaságielnök-jelöltje 2012-ben. A tavalyi államfőválasztáson a vezetők jelentős része által kevéssé kedvelt, de a tagok körében nagyon népszerű Ségolene Royal ugyan alulmaradt Nicolas Sarkozyvel szemben, de azt elérte, hogy megkerülhetetlenné vált a párt irányításában. Táborát azzal is erősítette, hogy elérte: húsz euróért bárki gyorsan, akár az interneten beléphetett a pártba. A szocialisták régi vezetői ezért a főtitkárválasztás utolsó fordulója előtt korábbi, alapvető politikai vitáikat félresöpörve összefogtak ellene és Martine Aubry lille-i polgármester személyében közös jelöltet indítottak.

Az igazi probléma az, hogy a kampányban szó sem esett politikai programokról és a jelöltek álkérdésekben nyilvánítottak véleményt. Így került előtérbe a szövetségi politika, és ezen belül is a viszony a centrummal: Royal szerint csak a teljes Sarkozy-ellenes spektrum öszszefogásával lehet győzni 2012-ben, míg Aubry elzárkózott ettől. Nehezíti a baloldal helyzetét, hogy Sarkozy a gazdasági válság hatására egy hirtelen fordulattal az állami beavatkozás apostolává változott, ezzel kihúzta a legfontosabb adut a szocialisták paklijából. Elemzők szerint a szocialisták belviszályából mind a Francois Bayrou vezette Modem, mind az új antikapitalista párt létrehozására készülő szélsőbaloldali Olivier Besancenot profitálhat a következő elnökválasztáson.

Martine Aubry