Akár tíz évvel is többet betegségben, azaz ennyivel kevesebbet egészségben. Az ok a hazai kutatók szerint döntően az életmód, és csak kisebb részben az egészségügyi ellátás minősége. Skultéty László, a GKI-EKI Egészségügy-kutató Intézet Kft. igazgatója szerint még ha unalmas is ezt hallani, mégis a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a testmozgás hiánya és a rossz táplálkozási szokások miatt alakulnak ki Magyarországon lényegesen korábban a krónikus betegségek.

- A szív- és érrendszeri betegségek, a szélütés (stroke) vagy a cukorbetegség egyértelműen életmódhoz köthető. Igaz ugyanakkor, hogy kiterjedt a kezelhető betegségek köre, vagyis többek életét tudják meghosszabbítani - mondja az igazgató. Szerinte az oltások, a szűrések területén nem állunk rosszul, az életmódbeli prevencióval viszont igen: az egészségtudatosság egyelőre csak gondolati szinten jelent meg, a gyakorlatban még alig alkalmazzuk. Skultéty László úgy véli, míg a hetvenes években az egészségügyi szervezetek kutatási területe leginkább az életmód hatásaira összpontosított, ma már az egészségügyi ellátórendszer szerepét kutatják. - Az, hogy az életmód szerepe legalább negyven százalék, ma sem vitatott, ám az, hogy az egészségügyi ellátásé húsz százalék, idővel egyre inkább módosul: ez az arány emelkedik - teszi hozzá a közgazdász.

Dr. Lantos Zoltán, a GfK HealthCare vezetője szerint az itthoni kutatásokból is világosan látszik, hogy miért romlik idősebb korban az emberek egészsége, és lesznek életük utolsó szakaszában betegesebbek, mint a nyugat-európaiak. Annak is nyoma van, hogy leginkább későn, túlságosan későn derülnek ki a betegségek.

- Folyamatosan romlik a lakosság egészségtudatossága, a középkorúak szinte egyáltalán nem járnak szűrésre. Tíz százalék mozog rendszeresen, a táplálkozási szokásainknak köze sincs az egészséges "trendekhez", a dohányzás a fiatalok és a nők körében drámaian terjed. Magyarország szinte mindenben a legrosszabb helyen áll - hangsúlyozza a kutató, aki szerint a magyarok valóban két végén égetik a gyertyát.

A friss kutatásokból kiderül továbbá: nem is vagyunk elégedettek az ellátórendszerrel. - A lakossági elégedettség mindenhol mutatja az egészségügyi rendszer minőségét is. Ma az orvosoknak gyakran kevés figyelmük marad a betegekre, a páciensek életmódja pedig különösen rossz. Hiába tudják az orvosok elméletben, hogy mitől lehetne jobb akár a betegséggel is az életminőség, nem tudják lefordítani ezt a páciensek nyelvére. Ilyenkor a nyomon követés, a tanácsadás lenne a legfontosabb, amire viszont nem sok idejük van az orvosoknak - magyarázza a szakember. A megelőzés, a betegségek szűrése nem is igen épült be a háziorvosi gyakorlatba.