Az uniós pénz nem mindig gyógyít

Tíz-tizenöt évvel élnek tovább egészségesen az EU nyugati felén. A pénz persze sokat számít, de a nagy különbségnek más okai is vannak.

Elképesztő eltérések vannak az Európai Unión belül. Míg egy ötvenéves holland, olasz vagy svéd férfi legalább hetvenéves koráig élhet különösebb egészségügyi gondok nélkül - egy magyar, lett vagy litván férfinak erre legfeljebb hatvanéves koráig van esélye. Az első helyezett Dánia és az utolsóként végzett Észtország között tizennégy évnyi szakadék húzódik (lásd a grafikont).

Hiába növekszik tehát a várható élettartam, ha az ötvenéves kor feletti esztendők nem egészségben telnek. A nagy-britanniai University of Leicester kutatása máris arra figyelmeztet: jó néhány tagállamban képtelenség megvalósítani az EU célkitűzését, hogy az idősebb - 55 és 65 év közötti - munkavállalók foglalkoztatási arányát 2010-ig ötven százalékra emeljék. (Ez az európai versenyképesség szempontjából lenne fontos.)

Nem meglepő, hogy az anyagi körülményeken ezúttal is sok múlik. A "régi" tizenöt EU-tagországban magasabb az egészségben eltöltött életévek száma, az egy főre jutó GDP így az emberek egészségét is befolyásolja. Magyarán szólva: Nyugaton minőségibb életstílust folytatnak, jobb orvosi ellátásban részesülnek, és könynyebben hozzájutnak a drága gyógyszerekhez.

S hogy mi a megoldás? Több pénzt szánni az időskori ellátásra természetesen fontos dolog, de szakértők szerint nem ez a lényeg (ezzel legfeljebb a várható élettartam nő). Mivel a hosszú, egészséges élet fő ellenségei a dohányzás, a mozgáshiány, az elhízás, a magas vérnyomás és a cukorbetegség, Kelet-Európában inkább a "kezelhető krónikus betegségekre" és a közegészségügyi programokra kellene nagyobb öszszegeket költeni.

A szív és érrendszeri betegségben szenvedők a legjobb ellátásra Luxemburgban, a legrosszabbra pedig Romániában számíthatnak - derül ki az európai Szív-Indexből. Magyarország is az utolsók között kullog. A Health Consumer Powerhouse elemző szervezet által öszszeállított Szív-Index öt területen vizsgálja az egészségápolás minőségét. Luxemburg mellett az élbolyban végzett még Franciaország, Norvégia és Svájc. Magyarország a maximális ezer pontból 553-at ért el, és ezzel 29 országból a 24. lett. (Bruxinfo)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.