007 - a munkanélküli
1. Az első, hogy Bond férjen hozzá Pakisztán, India és Észak-Korea atomprogramjához, és derítse ki, vajon van-e már náluk hidrogénbomba? John Pike, a GlobalSecurity igazgatója szerint ma már ezeknek az országoknak is (sőt bárkinek) elérhetővé vált a nukleáris technológia, így elképzelhető, hogy rendelkeznek hidrogénbombával.
Meglehet - teszem hozzá a cikkhez - a kérdéskört rövidre zárhatná a 007-es ügynök, ha rávenné a pakisztáni hatóságokat, engedjék meg nyugati hírszerzési szerveknek is, vagy legalább a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ), hogy kihallgassák az Iszlámábádban kényelmes házi őrizetben élő A. Q. Khant, a pakisztáni atombomba atyját. Dr. Khan ugyanis feltehetően Líbiának, Iránnak és Észak-Koreának is adott el nukleáris technológiát.
2. Az FP által kiadott második feladat: beépülni a Kínai Népi Felszabadító Hadseregbe és megtudni, mire készülnek. A lap szerint Kína az elmúlt 10-15 évben drámai mértékben növelte a katonai kapacitását, és hatalmas összegekkel emelte a katonai költségvetést is. Felmerül a kérdés, hogy Kína esetleg Tajvan megszállására készülne. Az FP szakértőit ugyanakkor aggasztja a kórházhajók építése is, melyből arra következtetnek, hogy Kína a nyílt vizeken készül háborúzni.
3. A harmadik küldetés eredménye feltehetően minket is érdekelne, hiszen a feladat: kifürkészni, mi az orosz gázipar vezetőinek szándéka Közép-Ázsiában. A cikk szerint a Gazpromnak csak a belső gázigény kielégítésére van elegendő tartaléka, így az export teljesítéséhez életbevágó a további gáztartalékok megszerzése. Az európai gázimport diverzifikálásához pedig fontos lenne tudni, mi is a Gazprom vezetőinek szándéka.
4. A negyedik feladat kinyomozni, melyik afganisztáni pastu törzset, vagy törzseket érdemes lefizetni, hogy "leváljanak" a tálibokról, és csökkenjen az amerikai és NATO-csapatokkal szembeni ellenállás. Megjegyzem, ez az Irakból átvett minta aligha működne hatékonyan Afganisztánban. Egyrészt azért, mert a pastu törzsek a pakisztáni határon átnyúlva, esetenként több százezer embert jelentenek. Másrészt a tálib rendszernek a hagyományos törzsi struktúrát is sikerült annyira szétvernie, hogy ne lehessen megbízhatóan hagyatkozni rá.
5. Az FP ötödik, James Bondnak szánt feladata pedig kideríteni, ki követné Kim Dzsong Ilt, ha az észak-koreai vezető meghal. Az elmúlt hónapokban többször is hírt adott a japán sajtó arról, hogy a rendkívül zárt rezsim 66 éves vezetője agyvérzést kapott. Egyelőre azonban egészségi állapotáról semmi biztosat sem tudni. Utódot nem jelölt ki, legidősebb fia, Kim Jong Nam kegyvesztett lett, miután Japánba akart szökni, hogy meglátogathassa a Disneylandet.
Megkérdeztünk biztonságpolitikai szakértőket, valóban ezek-e a legégetőbb kérdések, és vajon James Bond hogyan tudná ezeket megoldani. Ám kiderült, ha a 007-es ügynök megelevenedne, valószínűleg munka nélkül maradna.
- Sajnos, vagy nem sajnos, de vége a "binárisan" megoldható problémáknak, erő helyett globális együttműködésre van szükség. Bond egyedül dolgozik, és nem ebbe az irányba megy a világ. A Bush-kormányzat alatt is azt tapasztaltuk, hogy az unilaterális megoldások nem vezetnek eredményhez - mondja Rácz András, a Magyar Külügyi Intézet tudományos munkatársa. Emlékeztet rá, hogy az 1953-ban született James Bond klasszikusan a hidegháború terméke, ahol egy fő ellenséggel áll szemben a főhős. - A Szovjetunió megszűnése, a bipoláris rendszer vége óta viszont a világ bonyolultabbá vált. Az utolsó pár filmben is új ellenséget, új főgonoszt kerestek - utal az ezredforduló Bondjára Rácz András. - Nem magányos szuperhősökre van szükség. Néhány olyan diplomatának, aki Metternich vagy Talleyrand képességeivel rendelkezik, most sokkal nagyobb hasznát venné a világ - teszi hozzá. - Ráadásul James Bond klasszikusan európai figura, mindig a nyugat oldalán állt. A legutolsó Bond-filmben viszont a nyugati világ egysége sem egyértelmű, és ez fontos különbség - mondja a kutató.
Hasonlóan vélekedik Tálas Péter is. - Nem vagyok James Bond nagy híve. Inkább olyanra lenne szükség, aki differenciáltabban látja a világot - mondja a biztonságpolitikai szakértő, és a terrorizmust említi példaként, melynek kapcsán szerinte jóval tágabb szemlélet követése lenne hasznos. - Úgy gondoljuk, hogy le lehet győzni a terroristákat, pedig a statisztikák is mást mutatnak. Át lehet őket politizálni, ahogy történt például Nelson Mandela vagy Jasszer Arafat esetében, akiket egykor terroristáknak tekintettünk, de végül is mindketten Nobel-békedíjasok lettek. Az ilyen differenciált szemléletváltás sokkal fontosabb, mint a jó akciókat végrehajtó csoportok vagy a James Bond-szerű figurák - véli Tálas Péter.
A szakértők Bond alkalmatlanságát az FP cikke által hozott példákon keresztül is látványosan szemléltetik. - Kína kiszámítható politikát folytatott, és nem lehet megakadályozni, hogy globális nagyhatalmi státuszt érjen el - mondja Tálas Péter, aki szerint bár Kína erősen nyomul a világban, nem agresszívan teszi, mint az Egyesült Államok, hanem kapcsolatokat épít Afrikában és Dél-Amerikában - ez utóbbi különösen irritálhatja Washingtont. Rácz András pedig úgy véli, nem az a lényeges kérdés, hogy mire készül a hadsereg - az alapvető gond az volna, ha Peking eljutna oda, hogy katonai opciót válasszon. Rávilágít egy másik problémára is: "az igazi gond az, ha a kínai lakosság ugyanolyan fogyasztói társadalom akar lenni, mint a nyugat, ha európai vagy amerikai életszínvonalat szeretne elérni. Egyszerűen nincs a Földön annyi nyersanyag, ami ehhez elég lenne". A katonai kapacitásbővítésén ő sem csodálkozik, hiszen, mint mondja, a globális külpolitikai ambíciókhoz természetes, hogy katonai erő is tartozik. - Másrészt Kínának vannak területi konfliktusai saját területén belül is, és némelyik szomszédjával is. A nagyobb katonai erő növeli Kína tárgyalási súlyát is, és figyelembe kell venni azt is, hogy Kína igen instabil régióban helyezkedik el - érvel Rácz András.
A Gazprom döntéshozóinak gondolatait kitalálni nem Bondra szabott feladat. - Ezt sem gondolom egyoldalúan megoldható kérdésnek - mondja Tálas Péter, aki szerint Közép-Ázsia tekintetében konszenzust kell kialakítani a nagyhatalmak között, elsősorban az Egyesült Államok és Oroszország közt. Megemlít egy, a magyar diplomáciának is ismerős problémát: "a közép-ázsiai országok korántsem olyan lelkesek gázuk eladását illetően, hiszen az eddig megtermelt bevételeket sem tudják elkölteni." Rácz hozzáteszi, hogy Oroszország hosszú távon egyáltalán nem olyan stabil "energiahatalom", mint amilyennek tűnik: az orosz energiaipar árérzékeny, ráadásul a gáztartalékok végesek.
Az esetleges indiai, pakisztáni, észak-koreai hidrogénbombát felvető kérdéskör sem tartozna Bond feladatai közé, ha a küldetéseit Budapesten terveznék. - A hidrogénbomba nem sokat változtat azon, hogy ezek az országok kockázatot jelentenek - mondja Rácz. Tálas Péter is kevéssé látja problematikusnak a kérdést, hiszen Pakisztán és India régóta néznek egymással farkasszemet, és voltak kiélezettebb idők is. - Ráadásul az amerikai-indiai atomegyezmény miatt India atomprogramjában most már az Egyesült Államok is részt vesz - teszi hozzá. - Sokan attól tartanak, hogy ha Pakisztánban a szélsőségesek kerülnek hatalomra, kezükbe kerülhet az atomfegyver is. Szerintem Pakisztánnak inkább az afganisztáni helyzet megoldásában van kulcsszerepe. Az afgán-pakisztáni határőrizet megerősítése közelebb vinne minket az afganisztáni válság megoldásához, mert megszűnne a lázadók állandó háttérbázisa, és utánpótlási útvonala - mondja a biztonságpolitikai szakértő.
Az afganisztáni helyzet összetettségét sem tudná James Bond egymaga felfejteni. - Afganisztánban mindenképpen lépni kellene, de ez nem annyira akciókat vagy lefizetéseket jelent - vélekedik Tálas Péter. Szerinte modus vivendit kéne kialakítani a tálibokkal, meg kellene keresni közülük azokat, akikkel tárgyalni lehet. - A tálibokat homogén kategóriának tekintjük, pedig nagyon differenciált mozgalomról van szó, mely rendkívül különböző motivációjú csoportokból áll. Rácz András szerint fontos eredmény lenne csökkenteni a kábítószer iránti globális keresletet, így megszűnne az afganisztáni katonai ellenállás pénzügyi bázisa.
Észak-Korea jövőjével kapcsolatban pedig Tálas Péter nem Kim Dzsong Ilt és utódlását tartja kulcsfontosságúnak, hanem azt, hogyan lehet megakadályozni, hogy a rendszer hirtelen omoljon össze. - Az ugyanis mindenki számára kellemetlen lenne, hiszen többek közt számolni kell egy lehetséges humanitárius katasztrófával, ami elsősorban Kínát és Dél-Koreát érintené - magyarázza.
Érdekes módon az FP cikke nem említette az USA és Izrael számára oly neuralgikus iráni atomkérdést. Feltehetően azért, mert ők is érezték, ez nem egyemberes feladat. Tálas Péter azonban Irán kérdését komoly problémaként említi, amelyben szintén szemléletváltásra van szükség. - A szakértő szerint nem akadályozható meg, hogy Irán atomfegyverhez jusson. - Fontos látni, hogy Teherán nem azért akar nukleáris fegyvert, hogy lebombázza Jeruzsálemet, hanem nagyhatalmi státuszra és nemzetközi elismerésre törekszik. Ez utóbbit eddig nem voltunk hajlandók megadni Teheránnak, és ezért konfrontálódunk - érvel a szakértő. Mint mondja, azért kell ezzel a konfrontálódó magatartással szakítani, mert nem mindegy, hogy milyen atomhatalommal állunk majd szemben.
Rácz András a klímaváltozást említi, mint hosszú távon a legnagyobb biztonságpolitikai problémát, és ami ellen szintén nem lehet a Bondnál bevált erővel fellépni. A klímaváltozás ráadásul migrációhoz vezethet. Fontos globális biztonságpolitikai kérdés a járványügy is. - A Föld tűrőképességének határán vagyunk - mutat rá Rácz András. Bond egyébként a pénzügyi válságot sem tudja megoldani. - Az ilyen pénzügyi recesszió széles rétegek létbiztonságának megszűnéséhez vezethet, az pedig ideális táptalaja mindenféle radikalizmusnak - figyelmeztet a kutató.
De talán mégis találnánk egy-két lokális, vagy korlátozott feladatot, amit a 007-es ügynök ma elláthatna. - Ha az amerikai elnökválasztás előtt sikerült volna elkapnia Oszama Bin Ladent, lehetséges, hogy megfordíthatta volna a szavazás végeredményét, és igazolta volna a terror elleni háborút - veti fel Rácz András, aki javasol is Bondnak egy testhezálló feladatot: rendet tenni Szomáliában, megszüntetni a kalózkodást!
De ne aggódjunk, Talleyrandról is lehetne izgalmas filmet készíteni.
