Óvatos, nemzetközi, az őslakókra és a kényes környezetre is tekintettel lévő arktiszi politika kialakítását sürgeti az Európai Unió, amelynek végrehajtó testülete, a bizottság kidolgozta elképzeléseit. Az uniós politika - mint azt egy brüsszeli fórumon a kérdés bizottsági szakértője, a volt magyar diplomata Herman János kifejtette - három alapelven nyugszik. Az első a környezet védelme, a második a szénhidrogénkincs feltárása, de a sarkvidék ökorendszerének felborítása nélkül, s végül a térség helyzetének jogi szabályozása. Utóbbi az ENSZ tengerjogi egyezményén nyugszik, amelyet az EU szerint erősíteni kell, mert a világszervezeti okmány nem foglalkozik a felmelegedés következményivel és a környezetvédelemmel. A nyolcvanas évek elején született egyezményt ráadásul az Egyesült Államok aláírta, de mind ez ideig nem ratifikálta. A Bush-kormány még nemrégiben is cselekvésre ösztönözte a szenátust.

Környezetvédő csoportok felháborodva fogadták az unió kezdeményezését, s teljes mértékben elvetik az Északi-sark körüli terület iparosítását. Az antarktiszi nemzetközi szerződéshez hasonló nemzetközi megállapodást sürgetnek, amely az Arktiszt is kutatási régióvá nyilvánítaná, megelőzendő a területi igények benyújtását. Oroszország azonban 2007-ben már felbolygatta a nemzetközi kedélyeket, amikor kitűzte zászlaját a szerinte hozzá tartozó területre, majd ezt követően Norvégia is előállt követelésekkel, s egyes értesülések szerint Kanada és Dánia (Grönland) is hasonló kérelmekkel jelentkezhet.

Nemcsak környezetvédő csoportok, hanem tudósok is arra figyelmeztetnek, hogy az energiaforrások feltárása, az értük esetleg meginduló nemzetközi versengés nyomán a környezet súlyos károkat szenvedne, holott az Arktiszon a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegszik a levegő.

Az EU akadályozni úgysem tudja a folyamatokat, ezért inkább bekapcsolódna az új arktiszi lehetőségek kiaknázásába. Az Európai Parlament ezzel jórészt egyetért, de újabb, kifejezetten a sarkvidéket szabályozó nemzetközi szerződés megkötését sürgeti, éppen a tengerjogi egyezmény hiányosságaira hivatkozva. Ám májusban az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Norvégia és Dánia már hitet tett az ENSZ-egyezmény fenntartása mellett. A brüsszeli bizottság nem sürget új szerződést, de növekvő érdeklődését jelezve megfigyelői helyet kér magának az arktiszi kormányközi tanácsban.

Blahó Miklós, Brüsszel