A tét 22 állam és a főváros kormányzói, illetve 328 polgármesteri tiszt, valamint 223 törvényhozói hely sorsa. Chávez revánsot kíván venni az egy évvel ezelőtti népszavazási eredményért, amikor alkotmánymódosító javaslataival - a XXI. századi szocializmus építésének felgyorsításával, az elnöki jogkör kiszélesítésével, illetve meghosszabbításával - ha egy hajszállal is, de kisebbségbe került. A közvélemény-kutatások szerint az immár tizedik éve hatalmon lévő baloldali elnök népszerűsége szinte töretlen, 60 százalék feletti, főleg a szegényebb rétegeknek köszönhetően. Ám ugyanezen felmérések szerint ezúttal akár öt-hat állam vezetői posztja is ellenzéki kézbe kerülhet.

Az elnök egyesült szocialistáinak gyűlésén

A négy évvel ezelőtti választásokon Chávez polgári ellenzéke (amely akkor még megosztott volt) csak két államot nyert meg, ám további négy kormányzó szakított menet közben az elnök vonalával, illetve nem csatlakozott pártjához. Vannak köztük, akik azért bírálják, mert a tőkés piacgazdaság megmaradt, miközben az államapparátusban eluralkodott a korrupció. Mások szerint eddig is túl messzire ment a diktatórikus hajlamú Chávez az osztályharcban.

A helyi oligarchia, jelentős középrétegekkel egyetemben, többször megpróbálta megbuktatni Chávezt és szabotálni a reformokat. Az elnök a tömegek mozgósításával verte viszsza az ellenzék támadását, s mostani a választási kampányában is ezt a támogatást kérte "a forradalom folytatásához". Szerinte ez a népi háttér feljogosítja őt arra is, hogy erővel, akár tankok bevetésével visszaverje a reakciót, ha az ellenzék győzne valamelyik államban. Különösen az olajban gazdag Zulia állam ellenzéki kormányzója, Manuel Rosales ellen folyik éles kampány, aki most Maracaibo, Venezuela második legnagyobb városa polgármesteri székéért szállt ringbe. A világpiaci olajárak csökkenése leszűkíti a költségvetés mozgásterét. Kevesebb pénz marad a szegények helyzetét javító intézkedésekre: ingyenes egészségügyi ellátásra, oktatásra, lakásépítésekre és kedvezményes árú élelmiszerekre. Chávez első elnöki beiktatásakor, 1998-ban a kőolaj ára 10 dollár alatt volt, utóbb 140-re felment, s így évente 7-8 milliárd dollár jutott szociális célokra. Mostanában viszont az olajár ismét 60 dollár alatt van, s a világ ötödik olajexportáló országának bevételei ezzel arányosan csökkennek.

Pedig sok még a feladat. A bűnözés soha nem tapasztalt mérteket ölt. A tavalyi adatok szerint 130 gyilkosság jutott százezer főre, nagy többségük éppen a szegénynegyedekben, ahol a helyi drogbandák csatái szedik az áldozatokat. Ami Caracasban választási kampánytéma is lett.