Kibontakozást keres az Európai Unió, Oroszország és az Egyesült Államok. A tét részben az unió és Moszkva kapcsolatainak új alapokra helyezése, miközben Brüsszel nem akarja elfogadni a Grúziában kialakult helyzetet. A pénteki nizzai csúcstalálkozón végül is abban maradt Nicolas Sarkozy francia és uniós elnök, valamint Dmitrij Medvegyev orosz államfő, hogy már a nyáron megrendezik, méghozzá valószínűleg az EBESZ keretében az európai biztonsági értekezlet első konferenciáját, ameddig persze jó lenne tartózkodni az orosz (és amerikai) rakétatelepítésektől. A hét elején a NATO parlamenti közgyűlésén ismét felvetődött, hogy Grúziát közelebb kellene hozni az atlanti szövetséghez. A tanácskozásra meghívták Mikhail Szaakasvili grúz elnököt, aki azért megértést mutatott aziránt, hogy az EU javítani akarja kapcsolatait Moszkvával. - Csak közben ne feledkezzenek meg Grúziáról sem - kérte Szaakasvili. Barack Obama mindenesetre támogatásáról biztosította a grúz vezetőt, akit a Bush-kormányzat is azzal kecsegtet, hogy a NATO felé veheti az irányt, bár néhány európai hatalom ezzel - illetve az időzítéssel - azért nem ért teljesen egyet, éppen az orosz kapcsolatokat féltve.

A szeptember 8-i képen Barroso, Sarkozy és Medvegyev jó hangulatban

Az inkább szókimondásáról, mint diplomáciai érzékéről ismert Dmitrij Rogozin orosz NATO-követ azonban közölte: Moszkva nem az atlanti szövetséggel, hanem az EU-val akar tárgyalni az európai biztonságról. Nyilvánvaló, hogy az USA nem hagyható ki a tárgyalásokból. Így legfeljebb formai értelme lehet a szervezetek emlegetésének. A NATO-orosz tanácsban nem újult fel a párbeszéd, míg az Európai Unióval igen. Pedig Sarkozy Nizzában is leszögezte: Oroszország nem hajtotta végre maradéktalanul az augusztusi, szeptemberi békemegállapodást.

- A tárgyalások felújítása a partneri viszonyról azonban nem a gyengeség, hanem éppen az erő jele - hangoztatta a francia államfő. Reményét fejezte ki pénteken, hogy békemegállapodás részét képező genfi nemzetközi egyeztetések is folytatódnak az oroszok által független államként elismert Dél-Oszétia és Abházia biztonságáról. A múlt hónapban az első találkozó meghiúsult, mert éppen azt a vitát nem tudták feloldani, ki vehet részt a megbeszélésen. Sem Grúzia, sem az EU nem akart olyan látszatot kelteni, mintha elfogadná az említett területek általa elítélt elismerését. Ám szerdán már tárgyaltak Genfben, igaz munkabizottságokban, megkerülve a fontos ki kicsoda kérdést, a részvevők nem hivatalos küldöttként, s nem plenáris ülésen beszéltek egymással.