A külső jegyeiben más szupermarketektől nem különböző élelmiszer-áruházakban szép számmal akad vásárló. Hamar kiderül: kisnyugdíjas, gyesen lévő pályakezdő fiatal éppúgy rendszeresen jár ide, mint munkanélküli családfenntartó. A polcokon ugyanaz az áru, mint a többi boltban. Felhasználhatóságuk azonban hamar lejár, némelyiknek a csomagolása sérült. Egy biztos: mindegyik fogyasztható, nem minőségromlás miatt árazták le őket. A szociális piacok egy részében - azokban, amelyeket a grazi Vinzenzgesellschaft alapított - a kenyér ingyenes. Friss, aznapi, s akkor érkezik, amikor az adományozó boltok felmérik, hogy túlrendelték magukat. A logisztikát a szociális piacokat átfogó ernyőszervezet biztosítja, átvállalva a szállítás és szervezés gondját. A "Vinzimarktok" alapítója, Wolfgang Pucher lelkész szerint a csupán Bécsben naponta kidobott kenyér fedezné Graz teljes szükségletét.

S hogy kik a szegények, akik a Vinzenzgemeinschaft és a Sozialmarkt egyesület jóvoltából immár 25 boltban vásárolhatnak? Akiknek a havi jövedelme nem éri el a 800 eurót. Párok esetében a határ 1150. A jövedelem kimutatása alapján - aki szociális segélyből él, annak elég ezt igazolni - vásárlói igazolást állítanak ki. A Vinzimarktokon egy-egy személynek hetenként kétszer, összesen 35 euró értékben adnak ki árut. Ez normál boltban 120-140 eurós bevásárlásnak felel meg, s alapélelmiszerekből, tisztálkodási szerekből nagyjából fedezi a minimális szükségletet.

Az élelmiszerárak emelkedése, az Ausztriában korábban elképzelhetetlenül magas infláció egyre többen jogosultak a kedvezményes vásárlásra: a becslések szerint körülbelül egymillió ember. Tervezik a jövedelemhatár felemelését - legalább 900, de talán 1000 euróra, hiszen ma már az előbbi összeg a hivatalos szegénységküszöb. Az igény nagy, az év végéig Bécsben még két szociális piac nyílik Bécsben.

A hálózat korlátlan bővítésének a rendelkezésre álló áru és bizonyos kereskedelmi megfontolások szabnak gátat. Bár a nagy hálózatok egyelőre nem érzik, hogy a piacok veszélyeztetnék a forgalmukat, a gondolat megfordul a fejekben. Ugyanakkor egyik-másik piac már csekély nyereséget tud felmutatni, amit a hálózat fenntartásába, bővítésébe, szociális projektekbe forgatnak vissza.

Hiába Ausztria Európa egyik leggazdagabb országa, ez a gazdagság korántsem egyenletesen oszlik meg. A három évvel ezelőtti adatok szerint, a nyolcmilliós lakosságból 1,57 millió embert fenyegetett a veszély, hogy havi jövedelme legalábbis átmenetileg a 900 eurós szegénységi küszöb alá csúszik. 2005-ben 559 ezer ember került a szegénységi határ alá, s bár csaknem ugyananynyian küzdötték fel magukat a küszöb fölé, gyarapodásuk igen szűkös volt A lakosság 12-13 százalékát lehet szegénynek vagy a szegénység által fenyegetettnek tekinteni.

Más elemzés - a Volkshilfe osztrák jótékonysági szervezet - szerint 420 ezer ember él akut szegénységben, de meghaladja az egymilliót is azok száma, akik folytonosan ennek mezsgyéjén tántorognak. Az osztrákok közel egynegyede nem engedhet meg magának nagyobb összegű váratlan kiadást, 250 ezer embernek pedig gondot okoz a téli fűtésszámla kiegyenlítése. A 19 éven aluliak közül minden huszadik gyerek szegény, számuk eléri a 96 ezret.

A szociális juttatások nélkül akár a 43 százalékot is elérné az ausztriai szegények száma. Tény, hogy a segítőkészséget Ausztriában megbecsülik: elismerés övezi például a szociális piacoknak szállító kereskedelmi cégeket, amelyeket a nagyhatalmú Gazdasági Kamara nemcsak megdicsér, hanem elkötelezettségük folytatására is biztat.