Görögország nem ismeri el az egykori Jugoszláviából kivált köztársaságot Macedónia néven. Athén szerint ez későbbi területi követelésekre adhat alapot, hiszen egyrészt ugyanígy hívják Görögország északi területeit, másrészt az ókori Makedónia állam kiterjedése meghaladta a mai állam területét. Szkopje tagadja, hogy bármiféle expanziós törekvései lennének, ellenben kifogásolja, hogy Athén meg akarja fosztani a macedón népet identitásától, jelképeitől. Utóbbiról viszont a görögök állítják, hogy Szkopje minden történelmi alap nélkül használta Nagy Sándor birodalmának szimbólumait.

Az ókorban e területen trákok éltek, akiket a makedónok északabbra szorítottak. Nagy Sándor hódításai, akinek halála után, i. e. 148-ban a rómaiak vették birtokukba a vidéket, s alapították meg Macedónia provinciát. A római, majd bizánci uralom alatt lakossága erősen megcsappant, s a kihalt vidékekre szláv törzsek települtek be, ők alkották a szláv macedón nép alapjait. Nagy Sándor után ezen a területen nem létezett független állam, római, bizánci, majd török uralom váltotta egymást, mígnem az első világháború után az antant megalkotta Jugoszláviát, amelynek részeként egészen 1991-ig, a délszláv államszövetség felbomlásáig Macedónia Jugoszláv Köztársaságként szerepelt. Különös, hogy több évtizeden át egyetlen görög kormányzat sem kifogásolta ezt az elnevezést, igaz, nem önálló állam neve volt. Noha a macedónokat sem hagyta érintetlenül a XIX. század nemzeti függetlenségi törekvései, ám harcaik eredménytelennek bizonyultak. A szuverenitásra több mint egy évszázadot kellett még várniuk, ám örömük 1991. szeptember 17-én, a függetlenség kikiáltása napján sem lehetett teljes, hiszen déli szomszédjuk közölte: Macedónia néven nem ismeri el az új államot, s minden diplomáciai eszközt bevet, hogy a nemzetközi elismerést, ENSZ-, NATO- és EU-felvételt megakadályozzon, amíg Szkopje olyan nevet nem választ, amely nem tartalmazza a macedón megjelölést.

Csak hosszas közvetítések után sikerült elérni, hogy az ENSZ 1993-ban ideiglenes néven, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságként (FYROM) felvegye tagjai sorába. Ez a megoldás viszont egyik félnek sem tetszik. A görögök, hogy rábírják északi szomszédjukat a névváltoztatásra, 1992-ben a gazdasági blokádtól sem riadtak viszsza, amely - figyelembe véve, hogy ugyanekkor az ENSZ-embargó alá vette (kis-)Jugoszláviát - Macedóniát szinte teljesen elzárta a külvilágtól.

Az elszigeteltség kis híján gazdasági összeomlást okozott a fiatal államnak, mígnem 1995-ben egy ENSZ-közvetítéssel létrejött megállapodás véget vetett a blokádnak. Szkopje belement alkotmánya módosításába, és nemzeti zászlaját is megváltoztatta. Javasolta még, hogy a kétoldalú kapcsolatokban nem használná a Macedónia elnevezést. Athénnak azonban ez is kevés, sőt ma már elzárkózik attól a korábban elfogadhatónak tartott megoldástól is, hogy északi szomszédja akár Új, akár Felső, s még kevésbé Szláv előnévvel használja a Macedónia megjelölést. Mi több, azt sem ismeri el, hogy Görögország területén létezne macedón kisebbség, noha mintegy tízezer főnyi, szláv ajkú "macedón" népcsoport él az északi országrészben. Egyelőre halvány remény sincs a megoldásra.

Szkopjében cirill betűvel írják Macedóniát