Elfelejtették-e már az amerikai fővárosban Közép-Európát? Egy pár éve alakult kutatóintézetben, a Center for European Policy Analysisben (CEPA) aligha - sőt térségünk energiaellátási kérdései az egyik kiemelt témájuknak számítanak. - Oroszország a hidegháború vége óta páratlan befolyással bír Kelet-Közép-Európában, amelyet önmagát a Nyugattól elválasztó, egyfajta "ellenséges egészségügyi kordonnak" tekint. Az energiát használja fel érdekei érvényesítésére - mondta Hatalom, energia és az új orosz imperializmus című, angol nyelvű könyvének tegnapi, washingtoni bemutatóján Orbán Anita. A Constellation Energia Intézet igazgatója, a Heti Válasz korábbi külpolitikai rovatvezetője a CEPA és a Johns Hopkins Egyetem közös rendezvényén táblázataival igyekezett igazolni: a térség azon államaiban, ahol "szocialista", Moszkvával szemben kevésbé szkeptikus kormány van uralmon, ott a külpolitikai érdekkel összefonódó orosz energetikai törekvések 88, míg más országokban 33 százalékos sikerrel jártak.

Orbán a 90-es évek orosz külpolitikáját kutatta, majd úgy találta: ezt leginkább a nagyvállalatok "viselkedésmintáiból" lehet a legjobban megérteni. Ezek kihasználják az Európai Unió nyersolaj- és földgázfüggőségét. - Míg a vezetékrendszer alapszempontja az üzleti stratégia, amikor a nyomvonalakról van szó, akkor a politikai megfontolások kerülnek előtérbe - állítja a könyv szerzője. Ezt szerinte három területen érvényesítik: 1. minden tranzitországot megkerülhetővé tesznek 2. akadályozzák diverzifikációs törekvéseiket, illetve 3. vertikális ellenőrzést igyekeznek szerezni az energiaágazatuk felett. Példák: a Jamal és a Barátság vezeték összekötése Ukrajna elkerülését célozta, a Gazprom kerülő úttal "zsarolta meg" az egyébként megbízható tranzit lengyeleket és szlovákokat. Az Északi áramlat nyomvonalának nyolc kilométeres módosítása Orbán szerint kifejezetten a lengyelek, pontosabban egy, a dánokkal vitatott tengeri terület megkerülését célozta. "A Déli áramlat pedig csaknem bizonyosan megöli a Nabuccót, ha előbb épül meg. A szándékot Alekszej Miller, a Gazprom elnök-vezérigazgatója maga fogalmazta meg: ťa Déli áramlat tovább növeli Délkelet-Európa függőségét az orosz gáztólŤ".

A Johns Hopkins Egyetemen tartott rendezvény egy másik előadója, F. Wallace Hays, a CEPA energiabiztonsággal foglalkozó főmunkatársa is szkeptikus az Európai Unió és az Egyesült Államok által is támogatott Nabuccót illetően. - Ha az orosz politika alapja nem rendszerének megreformálása, hanem olyan környezet megcélzása, amelyben magas árak érvényesülnek, úgy alaposan indokoltak a tervek a fekete-tengeri térségben egy déli energiafolyosó kialakítására. Egy déli korridor, amely többletgázt hozhat Európába, növelné az európai energiabiztonságot. Ám a Nabucco mint ilyen folyosó vezetéke, nem biztos, hogy a megfelelő válasz. Míg a Nabucco nem ítéltetett bukásra, a döntéshozók jól tennék, ha megértenék e projekt realitásait, és megvizsgálnák: vajon józan politika-e, ha elkötelezik magukat eme bizonyos projekt iránt - állítja a vezetékről szóló, friss tanulmányában Hays, aki úgy véli: "az Egyesült Államoknak nem kellene egyetlen forgatókönyvet támogatnia Európa energiabiztonságának növelésére. E helyett széles körűbb politikát kellene támogatnia, és el kellene kerülnie, hogy eldöntse (majd kézi vezérelje a döntést), hogy mely vezeték könnyíthet meg egy déli energiafolyosót".

Juzsno Russzkoje olaj- és gáztelepen tör fel a gázláng. Kinek jó ez?