Az orosz sajtó csalódottan konstatálta Párizs visszakozását, mivel Oroszországban úgy vélik, hogy az amerikai terv nem egy esetleges iráni rakétatámadás elhárítására, hanem az orosz fél ellenőrzésére szolgál. Dmitrij Medvegyev orosz elnök - márciusi beiktatása után csak fél évvel elmondott - első elnöki beszédében november 5-én kijelentette: válaszul Moszkva Iszkander rakétákat telepít Kalinyingrád környékére.

Moszkva szemlátomást a "nulla megoldást" üdvözölné, elkerülve mind az amerikai, mind az orosz rakétarendszer telepítését. Ennek némiképp ellentmond, hogy a kalinyingrádi rakétákról Medvegyev egy nappal Barack Obama amerikai elnökválasztási győzelme után beszélt először, noha a januárban beiktatandó új demokrata elnök kevésbé támogatja a rakétatervet, mint republikánus elődje. Medvegyev beszéde azonban csökkentette az esélyt egy gyors kompromisszumra Washington és Moszkva között.

A múlt héten a Kreml el is utasította a Fehér Ház újabb együttműködési javaslatát a rakétavédelmi rendszerrel kapcsolatban, arra hivatkozva, hogy abban nincsen új elem. Decemberben újabb tárgyalási forduló lesz, vélhetően Moszkvában, bár az orosz fél inkább már az új elnök beiktatása után megalakuló kormányzattól vár előrelépést.

Nem kizárt azonban, hogy Medvegyev elsősorban "belföldi használatra" szánta a határozott válaszlépést ígérő beszédét, bízva abban, hogy Obama valóban el kíván állni a közép-európai rakétatelepítéstől. Ám az elnöki posztot májusban a miniszterelnökire cserélő Vlagyimir Putyin árnyékában tevékenykedő, az orosz társadalom szemében még kevéssé önállónak tűnő Medvegyev számára belpolitikailag fontos lehet, hogy az USA legalább látszólag és legalább részben az orosz elnök kemény kiállásának hatására gondolja át a rakétatelepítésre vonatkozó tervét.

Békülékenyebb hangot ütött meg Medvegyev Washingtonban - írta washingtoni tudósítónk. A G20-ak csúcstalálkozójára érkező orosz államfő egy külpolitikai fórumon ugyan elmondta: az orosz-amerikai kapcsolatokban "nem találunk most közös nevezőt, ami sajnálatos, de ilyen az élet..." Viszont hozzátette: "azt hiszem, új kereteket tudunk majd elvben kialakítani, partnerséget az Egyesült Államok és Oroszország között". A Kreml ura késznek mondta magát, hogy megbeszélje a nézeteltéréseket Obamával. Külön hangsúlyozta: országa nem telepít elsőként rövid hatótávolságú, kvázi ballisztikus rakétákat az elfogórakéták tervezett lengyelországi telepítése miatt. - Nem teszünk semmit, amíg Amerika meg nem teszi az első lépést. Ha ez a lépés olyan sajnálatos lesz, mint ahogyan ma látszik, akkor kell lépnünk. De szerintem jó lehetőség áll előttünk, hogy megoldjuk ezt a problémát - hangoztatta Medvegyev.

Prága és Varsó is idegesen reagált Sarkozy nizzai kijelentésére, mely szerint a rakétavédelmi rendszer nem javítana Európa biztonságán. Pozsonyi tudósítónk megkeresésére Alexander Vondra, az európai ügyekért felelős kormányalelnök közölte: - Nincsenek még hivatalos információim arról, hogy pontosan mit is mondott Nicolas Sarkozy. Ha valóban úgy vélekedett, ahogy a hírügynökségek idézték őt, akkor nagyon meglepődnék. Ugyanis Franciaország előzetesen velünk nem egyeztetett, ráadásul elnökük mostani álláspontja eltér attól a határozattól, amely a bukaresti NATO-csúcson született. Tudomásom szerint a francia soros elnökség mandátuma nem vonatkozik a rakétapajzzsal kapcsolatos problémakörre - nyilatkozta a cseh politikus.

Medvegyev a washingtoni G20 találkozón még Bushsal tárgyalt