Először jött a hagyományos módszer: 1500 fős reprezentatív felmérést végzett a Szonda Ipsos. Majd ugyanebből a csoportból kiválasztottak - földrajzi és társadalmi szempontból továbbra is vegyesen - kétszáz részvevőt. Ők tizenöt fős csoportokban átbeszélték a témákat, szakértőknek tehettek fel kérdéseket, és végül újra kitöltötték ugyanazt a kérdőívet.

Meglepő eredményeket hozott az úgynevezett nyilvános eszmecserén alapuló közvélemény-kutatás (a találmány egyébként amerikai). A beszélgetés előtt például a megkérdezettek 41 százaléka mondta, hogy az EU-csatlakozással a magyar diákok könnyebben mehetnek Nyugat-Európába tanulni - utána már 82 százalék vélekedett így. Závecz Tibor, a Szonda Ipsos véleménykutatási igazgatója ezt azzal magyarázta, hogy az eszmecsere közben az is konkrét példákról hallhatott, akinek eddig nem voltak közvetlen élményei. Ugyancsak többen lettek, akik szerint nőnek a magyarok külföldi munkalehetőségei, vagy akik szerint fellendül a turizmus. Visszaszorult (71-ről 57 százalékra), bár többségi vélemény maradt, hogy a magyar árak megközelítik a nyugat-európaiakat.

Legalább ekkora haszna a "beszélgetős" felmérésnek, hogy jelentősen csökkent (időnként nullára - lásd a grafikont) azok aránya, akik a "Nem tudja" választ adták. Növekedett viszont azok száma, akik az EU-tagságtól a következő öt-tíz évben a munkanélküliség csökkenését vagy az életszínvonal emelkedését várják. A közvélemény-kutatásból (amely az Európai Bizottság, illetve az Európai Parlament budapesti képviseletének megbízásából készült) ugyanakkor világossá vált, hogy fontos változásokra az emberek kétharmada csak hosszabb távon számít.