Barack Obama kerülni fogja Washingtont az elkövetkező hetekben, és jobbára Chicagóban dolgozik majd a fehér házi átadás-átvételen - közölte az átmenet egyik irányítója, John Podesta, Bill Clinton egykori elnök stábfőnöke. Ez a lobbisták tömegei előtt is részben elzárja az utat, a megválasztott elnök továbbá jelenlétével sem kívánja hátráltatni George W. Bush politikáját. Szombaton "különös csúcsra" kerül sor a fővárosban: a G20-ak, a világ mintegy két tucat vezető gazdaságának döntéshozói érkeznek, ám Obamát ezen az alkalmon legfeljebb háttéremberek képviselik. Noha egyre nagyobb rá a nyomás a miniszteri kinevezésekkel kapcsolatban, Podesta érzékeltette: az első nevek is a hónap végéig lehetnek ismertek. Emlékeztetett: az idősebb George Busht leszámítva a megválasztott elnökök december előtt rendre nem hirdettek kormányt. Kitérő választ adott a kérdésre, hogy Obama megtartja-e a Pentagon élén Robert Gatest, akivel mindkét pártban elégedettek a közszeretetnek kevéssé örvendő Donald Rumsfeld utódjaként. Azt számos elemző érzékelteti: az egyik cél a kinevezéseknél, hogy a leendő kabinet "hasonlítson Amerikára", azaz legyenek benne nők, színes bőrűek, spanyol ajkúak - és függetlenek, valamint mérsékelt republikánus(ok) is.

Napirenden van vezető szövetségi tisztségviselők sorsa is. Obama az első időkben együtt dolgozik majd Ben Bernanke Fed-elnökkel, akinek nem jár le a mandátuma. De a szerdai The Washington Post szerint a kongresszusi fölényüket megnövelt demokraták Mike McConnell belső hírszerzési főnök és Michael V. Hayden tábornok, a Központi Hírszerzési Ügynökség igazgatója elmozdításán vannak. Mindketten megégették magukat a Bush-korszak ellentmondásos belbiztonsági intézkedéseiben, a kényszervallatás és a telefonlehallgatások kapcsán. Állítólag mindketten az elmozdításukra számítanak, miközben maradni szeretnének, bár ezt nyilvánosan nem mondták ki. A nyugalmazott tengernagy McConnell, aki a múlt héten Chicagóban tartotta Obamának az első "elnöki" napi hírszerzési tájékoztatót, mindössze tavaly február, a légierőtől érkezett Hayden pedig 2006 májusa óta szolgál a poszton.

Biztosan búcsút int az Obama-elnökség Guantánamónak, amelyet a Bush-elnökség az Egyesült Államokhoz méltatlan emberjogi szégyenfoltjának tartanak. Washingtoni források szerint a január 20-i beiktatás után a Fehér Ház sürgősséggel tekinti át a kubai bázison fogva tartott mintegy 250 rab dossziéját. A bezárással ugyanakkor számos kérdés nyitva marad. Mi történik a fogvatartottakkal, akik közül csak mintegy nyolcvannal kapcsolatban számítanak arra: katonai bíróság elé állítják? Mi lesz azok sorsa, akiket szabadon engednének, de hazájukba visszatérve kínzás is várhat rájuk? Mennyi időn belül emelnek majd vádat a jövőben foglyul ejtett, terroristatevékenységgel gyanúsított személyekkel szemben? Hol helyezik majd el őket?

A szövetségi legfelső bíróság az ún. Boumediene-ítéletben nemrég döntött úgy, hogy a támaszponton fogva tartott "ellenséges harcosok" - akiket a Bush-kormány szándékosan vont ki amerikai területről, és így az USA joggaranciáinak hatálya alól - bíróságon támadhatják meg fogva tartásukat. Ennek alapján bírói végzéssel többeket szabadon is engedtek. A jogalap bizonytalansága, illetve a fogva tartás számos esetben embertelennek talált gyakorlata mellett szakértők elemi technikai hiányosságokat is emlegettek Guantánamo kapcsán. Így például a New York-i Egyetem egy nyelvésze megállapította: az arabról angolra való tolmácsolás olyannyira csapnivaló, hogy az elmondottak fele érthetetlen, illetve pontatlan. Egy tolmácsot el is bocsátottak, miután Oszama bin Laden sofőrje helyett rendszeresen "ügyvédjé"-t mondott a tárgyalóteremben.

Szőcs László, Washington