Túlzott derűlátásra persze nem tehetett szert kedd délelőtt sem, hiszen a parlamentben rendezett vitában az egyetlen külföldi európai törvényhozó, aki megtisztelte jelenlétével az eseményt, Henrik Lax volt, s ő azt javasolta a határon túli magyar szervezetek vezetőinek, szerkesszenek térképet, amely bemutatja, hol hány magyar él. - Mert mindazoknak, aki jó szándékkal, segítőkészen figyelik a magyar kisebbségek ügyét a kilencven százaléka azt sem tudja, miről is van szó - jegyezte meg, s hozzátette: a legjobb, ha az európai csatlakozási tárgyalások során hangzanak el a panaszok. Horvátország hamarosan uniós tag lehet, s Szerbiával is kezdődhetnek az egyeztetések a belátható jövőben. Márpedig Lax akár bennfentesnek is tekinthető: finn képviselő, kinek anyanyelve svéd. Ha ő sem érti, miről beszélnek a magyarok Brüsszelben, akkor lehet, hogy bizony van valami igaza Fodor Imrének.

A brüsszeli találkozót Tőkés László európai képviselő szervezte, s négy, fideszes kötődésű szervezet vezetőit hívta meg: Jakab Sándort, a Horvátországi Magyarok Szövetségétől, Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyarok Demokrata Pártjától, Kovács Miklóst, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségtől és az említett Fodor Imrét. A tágas terembe azonban csak húsz érdeklődő tévedt be, jórészt magyar képviselők munkatársai, az érintett országok külképviseleteinek megfigyelői, magyar tudósítók és Henrik Lax.

Tőkés arról beszélt, hogy a szétdarabolt magyar közösség az Európai Unióban állíthatja helyre egységét, az emberi jogok, a jogállamiság, a demokrácia, a szolidaritás és a keresztény értékek alapján. - Az autonómia a legjobb megoldás a magyar közösségek megtartására, a fogyatkozás megállítására, s egyben a határok megváltoztatásának alternatívája - hangoztatta Tőkés, aki leszögezte: az autonómiatanács elfogadja a jelenlegi határokat, s demokratikus eszközökkel küzd céljaiért.

A brüsszeli beszámolókból kiderült, a legjobb a helyzet Horvátországban, amelynek törvényei Jakab szerint modellértékűek lehetnének, a baj inkább az, hogy néha a jogalkotók sem tartják be őket. Kovács Miklós szerint a legrosszabb, sőt "elviselhetetlen" a kárpátaljai magyarok sorsa, hiába támogatták a narancsos forradalom idején Juscsenkót, kiderült, a hála Ukrajnában sem politikai kategória.

Az unió felé haladó Szerbiában Ágoston András szerint a megfélemlítő szándékú magyarverések ügye és az autonómia, a garantált parlamenti képviselet kérdése a legfontosabb. A Vajdaságban a személyi autonómia a cél, nem a területi elhatárolódás, s erről folyik az egyeztetés Belgráddal.

Az Európai Bizottság nyugtalanságát fejezte ki, amiért két uniós tagország - Magyarország és Szlovákia - között megromlott a viszony a szélsőségesek és a kisebbségi jogok miatt. Michele Cercone EB-szóvivő állásfoglalásában utalt rá, hogy a testületnek nincs hatásköre a probléma rendezésére, de hozzátette: minden tagországnak garantálnia kell a kisebbségi jogokat az európai és a nemzetközi normák szerint. Hangoztatta, hogy a szélsőségeket, a rasszizmust, a totalitárius eszméket éppúgy el kell ítélni, mint a stadionbeli garázdaságot. Cercone reményét fejezte ki, hogy Budapest és Pozsony felelősen oldja meg a viszálykodást, összhangban az uniós értékekkel és normákkal. (Munkatársunktól)

Blahó Miklós, Brüsszel