Tűzszünet 90 éve

Angliában három, száztíz év körüli hadastyán vett részt a tegnapi hagyományos fegyverszünetnapi ünnepségeken. Franciaországban viszont Nicolas Sarkozy elnök változtatott az eddigi renden, s elmaradt a Diadalív alatti koszorúzás. A francia államfő viszont tisztelgett az első világháborús francia győzelem - és Trianon - atyjának tartott miniszterelnök, Georges Clemenceau sírjánál.

A világ legkülönbözőbb államaiban emlékeztek meg az első világháborús harcok befejeződésének napjáról. Van, ahol a fegyverszünet napjának, az Egyesült Államokban a (külföldi háborús) veteránok napjának nevezik. Ez volt az első világháború, amelyben több kontinens államai vettek részt, így afrikai, ázsiai, ausztráliai és új-zélandi katonák is. Összeomlott két európai birodalom a cári Oroszország és az Osztrák-Magyar Monarchia, s szétesett az Ottomán Birodalom is. Az egyik fő következmény a bolsevik párt hatalomra kerülése volt Oroszországban. Függetlenné lett ismét Lengyelország, és Finnország is. Új államok alakultak: Csehország és a később Jugoszláviának nevezett délszláv királyság. A háború átrendezte egy időre a világtérképet.

Az első világháborúba 1917-ben belépett az Egyesült Államok. Ezzel a világpolitikának is főszereplője lett a rákövetkező időszakban. A fegyverszünet utáni törékeny békékkel, hazugságon alapuló határmeghúzásokkal, bosszúpolitikával a győztesek sem voltak elégedettek. Az első világháború vége tömeges kitelepítésekkel, menekültáradattal járt. Az etnikai tisztogatás ekkor kezdődött Anatóliában, a Balkánon, a török területeken és a Kárpát-medencében. Következményei a fasiszta és náci mozgalmak, az intézményesült fajgyűlölet, a soha nem teljesülő történelmi reváns. A második világháború ilyen értelemben az első folytatása volt.

Sarkozy, ha jogilag nem is, de erkölcsileg rehabilitálta azt a 600 francia katonát, akiket parancsmegtagadás miatt kivégeztek - jelentette párizsi tudósítónk, Rózsa Mihály. "Ezek a férfiak nem voltak gyávák, csak eljutottak erejük végső határáig" - hangsúlyozta Sarkozy. A fegyverszünet évfordulóján (munkaszüneti nap) a központi ünnepséget a verduni csata egyik helyszínén rendezték meg az európai megbékélés jegyében.

Mint R. Hahn Veronika, londoni tudósítónk jelentette, Nagy-Britanniában két percre megállt az élet, az emberek csendben emlékeztek az első világháború és valamennyi azt követő háború brit áldozatairól. A hősi halottak emlékművét 1920-ban avatták fel Londonban. Az ünnepség szenzációja volt, hogy az első világháborúban tényleges szolgálatot teljesítő, még életben lévő négy veterán közül három jelen volt a koszorúzáson, a Királyi Légierő, a Hadsereg, illetve a Tengerészet képviseletében. Közülük a szinte teljesen vak és süket Henry Allingham 112 évével nem pusztán a legidősebb túlélő, hanem egyben a szigetország legmagasabb kort megért polgára is.

Sarkozy és felesége az első világháborús francia egyenruhások között
Sarkozy és felesége az első világháborús francia egyenruhások között
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.