Éppen ezért valamennyi párt azt ajánlja a választóinak, hogy a pártjelvényre nyomja majd rá a szavazófülkében a pecsétet, attól függetlenül, hogy az adott körzetben a pártnak éppen ki a jelöltje. Mert ekképpen a visszaosztáskor az adott párt több szenátori és képviselői helyet kap majd a törvényhozásban.

A bizonytalanság azonban rányomja a bélyegét a szavazási kedvre is. A felmérések szerint a választók mindössze 43 százalékának áll szándékában szavazni, miközben 20 százaléknyian ingadoztak, 37 százalékuk pedig már eldöntötte, hogy nem voksol. Egy másik felmérés szerint a választók 36,6 százaléka a Traian Basescu államfő által támogatott Demokrata-Liberális Pártra (D-LP), 31,9 százalékuk a Szociáldemokrata Pártra (SZDP), 17,5 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (NLP), 5,5 százaléka pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ) adná a voksát. Eközben a törvényhozásba sem a Nagy-Románia Párt (NRP - 4,7%), sem az Új Generáció Kereszténydemokrata Párt (ÚGKDP - 2,8%) nem jutna be. Ha ez bekövetkezik, gyakorlatilag a mostani helyzet válik hivatalossá. Jelenleg, de az elmúlt két évben is, a liberális- RMDSZ-koalíciót a parlamentben a szocdemek támogatták. Valamennyiüknek sok borsot tört az orra alá Basescu és általa a D-LP, ezért cseppet sem lenne meglepő, ha az államelnök alakulatát a felsoroltak újra ellenzékbe kényszerítenék. Az említett SZDP-NLP-RMDSZ- koalíció létrejöttének legfőbb feltétele tulajdonképpen az, hogy az RMDSZ bejusson a törvényhozásba.