Az már biztosnak látszik, hogy az október végi vízre eresztése után szombaton a Japán-tengerre kiúszó hajón a tragédiát az automata tűzoltórendszer indokolatlan bekapcsolódása okozta. A rendszer rendeltetésszerűen nagy tüzet érzékelve vészjelző sziréna kíséretében freongázt fecskendez a kigyulladt egységbe, az oxigén kiszorítására. A hajón azonban sem tűz, sem vészjelzés nem volt, a freonnal megtöltött helyiségekben sem, ahol a legénység kajütjei is sorakoznak. A polgári szakembergárda váltott műszakban végezte a hajó ellenőrzését, hogy az év végén átadja az orosz hadseregnek, amelytől a jövő év közepén az indiai hadsereg venné át.

Az orosz ügyészség nyomozó hatósága egyelőre vizsgálja, hogy rendelkezésre állt-e a tengeralattjáró tesztelésekor jelenlévő 208 fő - 127 polgári szakember, 81 katona - mindegyike számára az előírás szerint kötelező hordozható légzőkészülék. (A szerkezet 30 percre biztosít elegendő levegőt, ez alatt a veszélyben lévőknek vagy el kell hagyniuk az érintett helyiséget, vagy csatlakozniuk kell a hajó központi oxigénellátó rendszeréhez.) Kérdés az is, miért ilyen nagy számú csoporttal a fedélzetén indult tesztelésre a hajó, amely 73 fős legénységre van tervezve. Szakemberek nem zárják ki, hogy a műszaki ellenőrzést végző polgári személyek nem voltak kellően felkészítve vészhelyzetre, és nem is volt számukra fenntartva kellő számú életmentő légzőkészülék.

A hajót megépítő vállalat, a Komszomolszk-na-Amure városban lévő Zvezda egyik mérnöke név nélkül nyilatkozva az Echo Moszkvi orosz rádiónak elmondta, hogy a tűzoltórendszerrel már többször gondok merültek fel a hajó korábbi tesztelésén.

Ehhez a Nerpán végzett újítások vezettek: az 1977-ben kidolgozott K-152 típusú tengeralattjárók közül először ezen a hajón alakítottak ki kézi vezérlés helyett automatikus vegyi tűzoltórendszert. K-152-esek először 1984-ben kerültek a szovjet hadsereg kötelékébe. Összesen 16 készült a 110 méter hosszúságú, 12 770 tonna vízkiszorítású hajókból. Az 1990-es években több építés alatt álló tengeralattjárót szétszereltek. Az 1993-ban megkezdett Nerpa munkálatait 2002-ben állították le, 68 százalékos készültségnél. (Az orosz katonai védelmi költségvetés 1999-2002-ben érte el a mélypontot, átlag évi hatmilliárd dollárral. A tavalyi összeg már meghaladta a 25 milliárd dollárt.)

A hajó építését 2004-ben folytatták, egy orosz-indiai szerződés nyomán, amely szerint India tíz év alatt 650 millió dollárt fizetne a K-152-esért. Az átadást 2007 végére, később az idén nyárra tervezték, majd a védelmi miniszter szeptember végén úgy nyilatkozott, hogy nincs is tervben tengeralattjárók eladása Indiának. (Anatolij Szergyukov szavai mögött vélhetően az árról szóló vita állhatott, miután az orosz fél 135 millió dollárral megemelte volna az összeget.) A szombati tragédia nyomán Újdelhi valószínűleg nem áll el az Indiában már Csandrának elkeresztelt tengeralattjáró vásárlásától, ám minden bizonnyal véget vet a vételárról szóló vitának, az eredeti összeg fenntartásával.

Orosz tévéhíradó felvétele a Nerpáról