Barack Obama és stábja energiáját jelentős részben a gazdaságélénkítő lépések kötik most le (miközben Kína, a világ negyedik gazdasága, vasárnap jelentett be ezt célzó, 586 milliárd dolláros csomagot) - az Egyesült Államoknak negyedszázada példátlan recesszióra kell felkészülnie. Ugyanakkor a világpolitikában is a körmükre ég a munka: Obama a hét végén is folytatta a telefonos kapcsolatfelvételt a külföldi vezetőkkel. A Dmitrij Medvegyev orosz államfővel folytatott beszélgetésről Chicagóban nem nyilatkoztak, de a Kreml azt közölte: mindketten hangsúlyozták a "konstruktív együttműködés" szükségességét, s orosz részről felvetették a "korai kétoldalú találkozó" lehetőségét. Ennek fontosságát aligha lehet lebecsülni a grúz háború óta különösen fagyos orosz-amerikai kapcsolatok idején, illetve, hogy Obama megválasztásának másnapján Medvegyev Iszkander kvázi-ballisztikus rakéták kalinyingrádi telepítését helyezte kilátásba az USA rakétavédelmi pajzsára válaszul.

Figyelemreméltó, hogy Chicagóban a Lech Kaczynski államfővel folytatott beszélgetést követően Obama stábja annyit közölt: a megválasztott elnök akkor támogatja az elfogórakéták lengyelországi telepítését, ha "bebizonyosodik a technológiáról, hogy működőképes." Lengyel értékelés szerint viszont a rakétavédelmi projekt "halad tovább."

Mint Obama maga mondta, egyelőre fontolgatja, válaszol-e - és ha igen, mit - Mahmúd Ahmadinezsad iráni államfő levelére, amelyben az Izrael-gyűlölő elnök reményét fejezte ki, hogy megváltozik az amerikai politika. Obama kilátásba helyezte: mások, így Hugo Chávez venezuelai elnök mellett vele is "előfeltételek nélkül" tárgyalna, de ezt később úgy pontosította, hogy az egyeztetések alacsony szinten kezdődnének. Ugyanakkor kinyilvánította: nem engedi meg, hogy a perzsa állam atomfegyverhez jusson. Nincs válasz Obama részéről Khaled Mashaal Hamasz-vezetőnek a változás reményét kifejező levelére sem. A Bush-adminisztráció távozásáig immár aligha jöhet létre megállapodás a Közel-Keleten. Obama korábban azt mondta: "nem várhat évekig" az izraeli-palesztin egyezménnyel. Most új kérdést vet fel, hogy a Fehér Ház leendő stábfőnöke Rahm Emanuel chicagói demokrata kongresszusi képviselő. Mindazokat, akiket felbátorított, hogy a megválasztott elnök középső neve Hussein, lehangolta, hogy Emanuelé viszont Israel, és az, hogy apja, Benjamin Emanuel egykor az Irgun, militáns cionista szervezet tagja volt. Jeffrey Goldberg, a The Atlantic hasábjain mégis úgy véli: az öbölháborúban izraeli önkéntesként közreműködő Rahm Emanuelnek a zsidó államhoz való szoros kötődése alapozza meg tekintélyét, amellyel nyomást gyakorolhat az izraeli jobboldalra.

Barack Obama a sztár a kínai könyvesboltokban is