Talán túlzás, amit mondanak - hogy polgármestersége idején Zilk a főváros akkor 1,7 millió lakosából egymillióval tegeződött -, az viszont biztos: a bővérű, jó humorú, jó beszélőkéjű férfiú igen népszerű volt. Városa minden rezdülése érdekelte, polgármestersége tíz éve alatt óriási volt a fejlődés. Ezernyi ötlete volt, és kellő hatalma azok megvalósításához. Maradandót alkotott a kultúra terén is, fesztiválokat indított el, az ő nevéhez fűződik Bécs Zsidó Múzeumának létesítése. Mindenre volt gondja: ő bízta meg Hundertwassert a szemétégető megtervezésével.

Zilk meggyőződéses szociáldemokrata és antifasiszta volt. Utóbbi hitvallása miatt 1993-ban egyik célpontja lett a levélbomba-merényleteknek. A gyilkos küldemény kinyitásakor bal keze összeroncsolódott, élet és halál között lebegett. Az orvosi bravúr megmentette kézfejét (két ujj nélkül), de a fájdalmak élete végéig elkísérték.

Pedagógusdiplomával az osztrák televíziónál, az ifjúsági adások felelőseként kezdte pályáját. Kényes témákhoz is nyúlt: Ausztria és a fasizmus kapcsolatához. Az 1964-es élő beszélgetés a cseh televízió elnökével a kelet-nyugati párbeszéd első megnyilvánulása volt. Később is kapcsolatban állt Kelet-Európa és Magyarország demokratikus ellenzékével. 1967-től csaknem tíz éven át az ORF programigazgatója volt; tévés karrierjét a politika kedvéért adta fel. 1979-ben a bécsi tartományi kormány kulturális tanácsnoka lett, majd 1984-től a város polgármestere.

Szabadkőműves volt és az SPÖ erős embere, akinek szavára élete utolsó pillanatáig hallgattak. Pedig soha nem tartotta be a "pártfegyelmet", véleménye nemegyszer eltért a "hivatalostól". Kapcsolatban állt például Jörg Haiderrel, nem volt híve teljes kirekesztésének, elismerte erényeit. Voltak vereségei is. Szíven ütötte, amikor a bécsiek leszavazták a Budapesttel közös világkiállítást, majd amikor az 1994-es helyhatósági választáson a bécsi SPÖ elvesztette abszolút többségét. Utód kineveléséről is gondoskodott: 1995-ben adta át a város vezetését Michael Häuplnak.

Bár az elmúlt években betegeskedett (dialízisre szorult, és szívelégtelenséggel többször volt kórházban), mindvégig aktívan részt vett a közéletben. A Neue Kronen Zeitung ombudsmanjaként az olvasók panaszaival foglalkozott, az ORF-ben állandó beszélgetőműsora volt, és feleségével, az ismert színésznővel sűrűn megjelent társasági eseményeken is.

Koporsóját ma délelőtt átviszik a Stephansdomba, ahol délután Bécs érseke celebrálja a gyászmisét. Helmut Zilket a központi temető állami díszsírhelyén helyezik örök nyugalomra. A temetőbe vezető villamosjáratokat sűrítik, a közszolgálati televízió közvetíti a szertartást.

Szászi Júlia, Bécs

A városházán ravatalozták fel Zilket